Hamarosan határozatot hoz az Európai Parlament annak a vitának a nyomán, amit Orbán Viktor jelenlétében tartottak a magyar jogállamiság helyzetéről még április végén. A vita előtt a szocialista frakció vezetője javasolta, hogy legyen májusban határozat is, és ezt még akkor megszavazta a parlament.

A szavazás előtt két változatot nyújtottak be. Az egyiket négy frakció közösen, a szocialisták, a liberálisok, a radikális baloldaliak és a zöldek. Ez kifejezetten felszólítja Magyarországot a lex CEU és a civil szervezetek elleni törvény visszavonására. 

Ennél is tovább menve pedig felszólítják a parlament illetékes bizottságát, hogy készítse elő az úgynevezett 7-es cikkely alkalmazását Magyarországgal szemben. Ez az a cikkely, ami meghatározza, hogyan lehet egy tagállam szavazati jogát felfüggeszteni az EU-ban. A cikkelyt még soha, egyetlen tagállam ellen sem alkalmazták. Ahhoz, hogy tényleg használják, rengeteg további lépcsőre, és a tagállamok kormányainak nagy többségének a támogatására is szükség lenne. 

Vagyis ha ezt a határozati javaslatot fogadja el az EP, akkor abból még korántsem következik szankció Magyarországgal szemben, de az ügy napirendre kerül, ami mindenképpen komoly politikai üzenet.

A Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt egy másik szöveget visz a parlament elé, amely óvatosabban fogalmaz ugyan, de szintén nagyon határozott. Ők nem mondják ki konkrétan, hogy mely törvényeken változtasson a magyar kormány, azt viszont elvárják, hogy az EU-s értékeket érintő vitás ügyekben mindenképpen vegye figyelembe az Európai Bizottság kifogásait. Ezzel lényegében ugyanúgy a lex CEU és a civilekről szóló törvénytervezet visszavonására vagy módosítására szólítanak fel ők is.

Továbbá ők is elvárják a parlament illetékes bizottságától a magyar ügy vizsgálatát, csak konkrétan a 7. cikkelyt nem említik a szövegben.

A parlament jövő szerdán szavaz. A négypárti javaslat mögött több képviselő van, mint az EPP mellett, de az előbbinek sincs meg a kellő többsége. Ezért ott dől majd el az ügy, hogy az öt frakción kívüli képviselők mit akarnak, illetve hogyan alakulnak az átszavazások.

Akármelyik javaslat is megy majd át, egyik sem lesz kedvező a magyar kormányra nézve.