Szeptember óta többen halnak meg Magyarországon, mint az előző évben. Januárban és februárban pedig olyan sokan haltak meg, mint utoljára 1999-ben az első két hónapban. 

A kedvezőtlen tendenciára sokáig a Központi Statisztikai Hivatal sem figyelt fel. Havonta jelenik meg gyorstájékoztató a KSH-ban a népmozgalomról. Ősszel ezekben az első, nyers adatok alapján még nem jelezték, hogy nő a halálozás Magyarországon. A februári adatokról beszámoló (április végi) tájékoztatóban viszont már azt írják: 

„A halálozások számának tavaly szeptember óta tartó emelkedése tovább folytatódott. 2017. január–februárban 26 970-en vesztették életüket, ami nagymértékű, 21%-os emelkedést, számszerűen 4658-cal több elhunytat jelent az egy évvel korábbihoz képest. A szökőnaphatást figyelembe véve az elhunytak számának emelkedése még jelentősebb mértékű, 23% volt. ”   

Megpróbáltuk megtudni az okokat. Ez nem annyira egyszerű. A KSH gyorstájékoztatójában ugyanis csak a halálozások száma szerepel és arra vannak adatok, hogy mennyi idősen hunytak el. 

Az idősebb korosztályban haltak meg többen, az elhunytak között több az idős nő. Mindkét nem esetében már 60 éves életkor felett látszik, hogy megnőtt az elhunytak száma az előző évhez képest. A nőknél a 85-89 éves korosztályban volt különösen magas a halálozás idén január-februárban. (A férfiak száma ebben a korosztályban már eleve jóval alacsonyabb.)

A részletesebb adatok feldolgozása lassúbb folyamat, így arról, hogy 2017 drámai első két hónapjában miben hunytak el a magyarok, csak később lesznek információk. A KSH-ban ugyanakkor azt feltételezik, hogy az influenzajárvány miatt hunytak el többen. 

Pusztán a halálokokat feltűntető statisztikák alapján ezt nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni. Ez nem jelenti azt, hogy nem az influenzajárvány van a háttérben, csak a statisztika nem teszi lehetővé a százszázalékos bizonyosságot. 

A halálokokat összesítő statisztikában ugyanis a halál okaként leggyakrabban az elhunyt krónikus betegségét tüntetik fel. Így megtörténhet, hogy a fertőzés egy már eleve legyengült szerzetet támad meg és okozhatja a korábbi halált, de a statisztikában a krónikus betegség szerepel majd.  

Ráadásul a halálokokat is tartalmazó részletes adatok feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe, a KSH-ban a halálokok feldolgozásában jelenleg 2015-nél tartanak. Ez most mégis tanulságos, mert nagyon sok a hasonlóság az akkori és a mostani drámai tél között.

Wéber András, a KSH munkatársa szerint 2015-ben és idén is a szokásosnál erősebb volt influenzajárvány. A 2015-ös, már részletesen feldolgozott adatokból az látszik, hogy akkor a keringési rendszer és legfőképp a légzőrendszer betegségei (a hörghurut, a tüdőtágulat és az asztma) miatt elhunytak száma nőtt meg.

Két megyében volt kiugróan magas a halálozás 2015-ben: Borsodban és Komárom-Esztergomban. Borsod abból a szempontból nem volt meglepő, hogy itt amúgy is kifejezetten magas a moralitási arány az országon belül, és jóval alacsonyabb a várható élettartam, mint az ország más megyéiben. De a Komárom-Esztergom megyei adatra még keresik a magyarázatot.  

Wéber András az ÁNTSZ influenzamonitorának adatai alapján azt mondta: az idei járvány sokkal rohamosabb lefolyású volt, mint a tavalyi, vagy akár a 2015-ös. 

Az influenzajárványban főként gyerekek és fiatalok betegedtek meg, de az idősebbeknél volt halálos következménye. 

A KSH szakembere szerint a 2015-ös és az idei megnövekedett halálozás jelenség nemcsak Magyarországon volt megfigyelhető. Míg két évvel ezelőtt Európa szinte mindegyik országában tapasztaltak számottevő növekedést a halálozásban (még a hagyományosan alacsony halandóságú államokban is), addig az idei legfrissebb havi halálozási adatok alapján Franciaországban is nagyon hasonlóan alakult a mortalitási adatok változása, ami ugyancsak az influenzajárvány hatását támaszthatja alá.

A 18 évvel ezelőtti, hasonlóan gyilkos 1999-es tél után olyan év jött, amiben kiugróan magas volt Magyarországon a népesség természetes fogyása. Az idei első két hónapban a halálozások számának jelentős emelkedése, valamint a születések csökkenése következtében a természetes fogyás a tavalyi január–februári 7409-cel szemben idén 12 388 fő volt, ami 67 százalékos növekedést jelent. 

A hasonlóan durva 2015-ös influenzajárvány is közrejátszhatott abban, hogy hosszú idő után 2015-ben először csökkent a várható élettartam Magyarországon.