Mészáros Lőrincnek tolmácsolt Horvátországban, majd lecsípett egy darabot Simicska birodalmából

2015 legelején Mészáros Lőrinc hajóval érkezett a horvátországi Ugljan szigetére. Az Orbán Viktorral baráti viszonyban álló felcsúti milliárdos a kikötőben hagyta a hajót, de szemet szúrt neki egy helyi ingatlanhirdetés, mert nyaralót akart venni a szigeten. Egy 1924-ben épült olasz stílusú házat nézett ki a parton, ami az egyik első modern villa volt a szigeten, és pár éve az előző tulajdonosa szépen felújíttatta. Be is jelentkezett a hirdetésre, de segítségre volt szüksége.

Mészáros Lőrinc ugyanis nem beszél sem angolul, sem horvátul, így a helyi ingatlanközvetítőt egy „kedves, idősebb férfi”, a horvátul jól tudó Sakalj Ferenc hívta fel. A történtekről neve elhallgatását kérve beszámoló helyi ingatlanos szerint a Mészáros-Sakalj páros kemény tárgyalópartnernek bizonyult, de végül sikerült egy jó, piaci árat kialkudnia az ingatlanosnak, aki a pontos összeget nem volt hajlandó elárulni.

2015 májusában létrejött az adásvétel, a Mészáros és Mészáros Kft. horvát cége, a Mirno More d.o.o. nevére írták az ingatlant. A horvát cég vezetője Sakalj Ferenc lett, aki később a Mészáros által felvásárolt eszéki focicsapat vezetőségében is fontos helyet kapott, és helyben úgy mutatták be, mint aki a milliárdost képviseli majd az igazgatóságban.

A férfi ráadásul nem csak Horvátországban jelent meg Mészáros környezetében, hanem néhány hónapja Magyarországon is. Egy vasútépítéssel foglalkozó cég, a Vasútautomatika Kft. egyszemélyes tulajdonosa lett, amely máris két nagy állami beruházásban – a Balatonnál és Esztergomban is – dolgozik alvállalkozóként. Mészáros Lőrinc az R-Kord nevű cégével már eddig is meghatározó szereplője volt az évente több tízmilliárd forintnyi közpénzt felemésztő hazai vasútépítési piacnak, de most ezzel egy újabb hozzá köthető társaság is megjelent.

A Vasútautomatika Kft. felvásárlásának története azt is megmutatja, hogyan szerzi meg Mészáros Lőrinc köre azt a piaci területet, amit korábban a Simicska Lajoshoz köthető Közgép uralt. A Vasútautomatika Kft. ugyanis a dolgozói és eszközei jelentős részét a Közgép vasutas cégéből szerezte, amely az elmúlt években már nem kapott jelentős állami megbízásokat.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha szeretnéd, hogy feltárjunk még ilyen ügyeket, támogass bennünket!

A Direkt36 megkereste Mészárost és Sakaljt is, de egyikük sem reagált a megkeresésünkre.

A semmiből jött sportmenedzser

Sakalj Ferenc (ismerősei közül többen Szakály Ferencként ismerik, és ezt a vezetéknevet használja több rokona is) eddig nem tartozott Mészáros környezetének ismertebb tagjai közé. A cégiratokból kinyerhető adatok alapján az 1956-os születésű férfi Jugoszláviában (egészen pontosan a szerbiai Zenta környékén) nőtt fel, de négy különböző kanadai lakcíme is volt, és a jelenlegi hivatalos címe is kanadai.

Mészáros Lőrinc ugljani villájának bejárataFotó: Sáling Gergő (Direkt36)

Magyarországon a kilencvenes évek óta csak kisebb, legfeljebb néhány tízmilliós éves árbevételű vállalkozásai voltak, de egyikük sem végzett a sporthoz köthető tevékenységet. Sakaljt ennek ellenére sportmenedzserként mutatták be Eszéken, amikor megjelent a Mészáros által 2016-ban felvásárolt focicsapatnál. A feladata az volt, hogy „az üzlet létrejöttét koordinálja”, és a magyar tulajdonost képviselje az igazgatóságban. Ezen kívül Sakalj még 2016 februárjában alapított egy céget Eszéken NK OS d.o.o. néven, amely a tevékenységi körei és a neve alapján menedzsment és rendezvényszervezői feladatokat láthat el a focicsapat körül.

Szerepének fontosságát jelzi, hogy februárban, a fociklub hetvenedik születésnapi rendezvényén a klubvezető és Mészáros Lőrinc mellett ült az első sorban, nyakában a csapat kék-fehér sáljával. Egy hónappal korábban pedig a fociklub honlapja arról adott hírt, hogy a klub alelnökeként megnevezett Sakalj Dél-Spanyolországba, a Costa del Solra utazott az ott edzőtáborozó focistákhoz, hogy személyesen veregesse meg a vállukat.

Beszállt az állam, majd Sakalj

2016-ban Sakalj Ferenc megjelent olyan magyarországi cégekben is, amelyek éppen közpénzhez jutottak. Először egy postai szolgáltatásra kitalált vállalkozásban vásárolt 25 százalékos tulajdonrészt tavaly áprilisban. A City Mail Hungary Kft.-ről van szó, amelyről egy időben úgy írtak a sajtóban, mint a Magyar Posta egyetlen lehetséges konkurenséről. Ez a cég volt ugyanis az egyetlen, amelyiknek a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) engedélyezte, hogy tömegesen kézbesítsen leveleket, például számlákat a bankoktól vagy közműcégektől azok ügyfeleihez. A cég többségi tulajdonosa egyébként az eszéki klubvezető, a horvát Ivan Mestrovic.

Néhány hónappal Sakalj tulajdonszerzése előtt a City Mail leánycége, a City Mail Konszolidátor Kft. 46 millió forintos uniós forráshoz jutott. A Prosperitás nevű, főként uniós pénzből gazdálkodó kockázati tőkealap látott lehetőséget a startupban – ez az úgynevezett Jeremie-alapok közé tartozik, amelyeknek magyarországi lebonyolítása miatt számos kifogást emelt a finanszírozás nagy részét álló Európai Unió. (Ezt a Direkt36 cikksorozatban tárta fel.) A City Mail mindeddig nem tudta megszorongatni a Magyar Postát: 2015-ben 53 milliós mínusszal zárt, az éves bevétele pedig mindössze 11 millió forint volt. A leánycég 442 ezer forintos árbevételt ért el, és csaknem 16 milliós veszteséggel zárta az évet. A City Mail Hungary Kft.-t is megkerestük kérdésekkel, de nem reagáltak.

Így lesz egy Simicska-cégből Mészáros-közeli cég

A City Mailnél jóval kecsegtetőbb üzleti lehetőségnek ígérkezik azonban a szombathelyi székhelyű Vasútautomatika Kft., amelyet Sakalj tavaly decemberben vásárolt meg. Ez máris feltűnt két tízmilliárdos léptékű vasúti beruházás alvállalkozóként, sőt, átvette a vasútépítési piacon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Dunántúli Kft. örökségének egy részét is.

A Vasútautomatika Kft.-t eredetileg az osztrák hátterű építőipari óriás, a Swietelsky alapította még 2016 márciusában, ezzel belépve a vasúti biztosítóberendezések piacára. Tevékenységi köre a villamosberendezés-gyártástól a vezetékes távközlésig terjed. A cég beindulásának jele volt, hogy a Swietelsky rajta keresztül pályázott a hármas metró biztosítóberendezéseinek felújítására a BKV-nál (igaz, a pályázatot novemberben visszavonták, és máig nem írták ki újra).

Ezzel együtt lépéseket tettek azért, hogy átvegyék egy hasonló profilú cég, a Simicska Lajos érdekeltségei közé tartozó Dunántúli Kft. dolgozóit és vagyonát. A cég 2015-ben még több mint 25 milliárdos árbevételt ért el, és az egyik legnagyobb vállalat volt a vasútépítési piacon, Simicska és Orbán Viktor szakítása után azonban kicsúszott alóla a talaj.  A cég vezetőségének így nem nagyon volt más választása, mint hogy fokozatosan kivonul a vasútépítési piacról, és leépíti a vállalatot.

A Dunántúli Kft. gazdasági igazgatója 2016. április 26-án a vasutas piacon tevékenykedő cégeknek körbeküldött egy hirdetést, amelyben eladásra kínálta a Dunántúli Kft. vagyonát.

A Direkt36 birtokába került emailhez részletes listát csatoltak az eladósorba került eszközökről és a fel nem használt anyagokról. Utóbbiak összértéke 515 millió forint volt, az eszközök értéke összesen 124 millió forint volt. Szabad volt a vásár, de egy, a piacot közelről ismerő forrás szerint a stratégiailag fontos dolgok végül a Vasútautomatika Kft.-hez, illetve a Mészáros Lőrinc tulajdonában levő R-Kord Kft.-hez kerültek. A Vasútautomatika Kft. ma a Dunántúli Kft. régi szombathelyi székhelyén, a Vasút utca 22-ben működik. A Dunántúli Kft. dolgozóinak többsége is a céghez ment át dolgozni (más részük pedig az R-Kordnál kötött ki).

A cégadatokból és beszámolókból kinyerhető létszám adatok is ezt mutatják: 2016-ban a Dunántúli Kft. dolgozóinak száma csaknem 200-ról 8-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az R-Kord dolgozói több tucatnyival többen lettek, a Vasútautomatika Kft.-nél pedig a létszám három hónap alatt nőtt 1-ről 104-re. 

A Swietelsky közben úgy döntött, hogy megválik a cégtől. A cég a döntésre vonatkozó kérdéseinket azzal hárította el, hogy „családi vállalkozásként” nem áll módjukban tájékoztatást adni belső ügyeikről.

A vevő Mészáros Lőrinc horvátországi jobbkeze, Sakalj Ferenc lett. Nem találtunk arra vonatkozó adatot, hogy Sakaljnak korábban valaha köze lett volna vasúti biztosítóberendezésekhez vagy úgy általában a vasútépítéshez. A férfi mégis megvásárolta a céget, amelynek decemberben lett az egyszemélyes tulajdonosa. Ügyvezetőnek az unokahúgát, az 1990-ben született, közösségi oldalakon talált információk szerint turizmus diplomával rendelkező és éppen a Corvinuson PhD-ző Szakály Orsolyát nevezte ki, akinek egyetlen céges érdekeltsége mindaddig egy Apple-kiegészítőket áruló webshop volt. Próbáltuk elérni Szakály Orsolyát, de nem reagált a megkereséseinkre.

Ha van információd Mészáros ügyeiről vagy más fontos történésekről, oszd meg velünk biztonságos csatornákon!

A Vasútautomatika Kft.-nek két nagyobb munkája is van: két nagy állami vasútberuházásban is dolgozhat, mindkét esetben Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. alvállalkozójaként.

Az egyik beruházást még azelőtt végezte, mielőtt Sakalj megjelent volna a cégben. Ez a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása projekt volt, amely 33,7 milliárd forint közpénzből valósul meg. A projektvezető, Drabant Viktor szerint a Vasútautomatika Kft. munkatársai biztosítóberendezésekkel kapcsolatos munkát végeztek, és miután azt befejezték, tavaly novemberben levonultak a munkaterületről. Ebben a projektben a kivitelező konzorcium egyik tagja, a TRSZ Kft. adta tovább a munkát az R-Kordnak, az pedig tovább passzolta a feladatokat a Vasútatutomatika Kft.-nek.

A másik beruházás még az esztergominál is nagyobb léptékű: a dél-balatoni vasútvonal felújításáról van szó, amely egy 72 milliárdos költségvetésű projekt, és az R-Kord, a Swietelsky és a V-Híd konzorciuma valósíthatja meg. Amikor a Direkt36 munkatársa április elején a beruházás fonyódi projektirodáján járt, a Vasútautomatika Kft.-t az R-Kord alvállalkozójaként nevezték meg. Ezt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is megerősítette. Az állami cég arról azonban nem közölt részleteket, hogy mekkora összegért és milyen munkákat végez a cég a Balaton déli oldalán. Arra hivatkoztak, hogy a NIF Zrt. nem ismeri az alvállalkozókkal kötött szerződések tartalmát.

Az információk gyűjtésében közreműködött Pethő András.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfó szolgáltatásait használtuk.