Néhány év alatt sok száz millió forintot költött Magyarország a parlagfű elleni védekezésre, de az ÁSZ szerint szart sem ért az egész

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.

Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: az ellenőrzés arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni.

Az eredmény: 

az ÁSZ vizsgálata semmilyen összefüggést nem talált a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, 

az utóbbira például még az időjárásnak is nagyobb hatása volt. 

Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége - helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok - évről évre csökkent. 

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.

Nem volt értékelhető a teljesítmény

Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, és megállapította: bár a kereteket - stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok - megteremtették, 

a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. 

Az FM-hez például a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.

A parlagfű elleni védekezést végző informatikai rendszereket kialakították, működtették és fejlesztették ugyan, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel pedig hatékonyabban és megbízhatóbban lehetett meghatározni a pollenkoncentráció területi eloszlását, ugyanakkor egyrészt ebbe nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt 

az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták.


Emellett a Nébih a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt, állapította meg az ÁSZ.

Parlagűellenes pénz októberben

A kormányhivatalok a parlagfű elleni védekezésre szánt összegeket sokszor nem a védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.

Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is: mint mondta, ennek a munkának a hatékonysága „igen alacsony volt”. Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

Semmi nem csökkent

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője arról beszélt: Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel. Az ÁSZ javasolta azt is, hogy a minisztérium eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a védekezés teljesítményét, és intézkedjen annak érdekében, hogy növekedjen a felderítés és az arra épülő védekezés intenzitása. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.