A XVII. kerületi önkormányzatot régóta zavarja, hogy szexmunkások is dolgoznak a kerületben, de mivel a prostitúció legális, ezért sokáig semmit sem tudtak tenni ellene. A polgármester azonban két éve gondolt egyet, azt mondta, ravasznak kell lenni, és felépíttetett egy Szűz Máriát ábrázoló vallási szobrot a kérdéses útszakaszon, azóta pedig arra, illetve egy nem üzemelő temetőre hivatkozva akarja kipenderíteni a szexmunkásokat a kerületből. A lányok nem értik, hová mehetnének, hiszen sehol sem látják őket szívesen, a polgármester pedig azt mondja, ha kell, körbebástyázzák magukat vallási szobrokkal, csak tűnjenek el. Az Abcúg írása.
2016 júniusában szokatlan tömeg gyűlt össze a Rákosmentét Nagytarcsával összekötő országút szélén. Ott volt a kerület polgármestere, a térség egyik önkormányzati képviselője, illetve a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érseke is. A gyülekezés apropója egy kis vallási szobor, egy úgynevezett úti ikon átadása volt, amelyet az önkormányzat pénzügyi támogatásával az egyházmegye állított.
Hasonló ikonok több helyen is találhatóak az országban (elsősorban a keleti országrészben), a céljuk pedig, hogy lelki támaszt adjanak az útrakelőknek. A középső országrészben, a Tarcsai úton felállított ikon az első. Ez az ikon azonban elsősorban nem vallási okból került oda, ahová: a kerület vezetése a Szűz Máriát ábrázoló kegyhelyet használva akarja elűzni a környékről az évek óta a Tarcsai úton dolgozó szexmunkásokat.
Miért alkalmas erre egy vallási építmény, és mi köze mindehhez a kerület másik felén lévő gazos temetőnek?
Szexmunkásnak lenni legális tevékenység Magyarországon, bizonyos szabályok betartásával bárki, bárhol végezheti. Ilyen szabály például az egészségügyi igazolás megléte, illetve az, hogy a szexmunkások nem állhatnak sem főutakon, sem olyan helyen, amelynek a háromszáz méteres körzetében például iskola, templom vagy közintézmény van.
Budapest környékén több olyan hely is van, ahol rendszeresen dolgoznak szexmunkások, ezek főleg olyan helyszínek, amelyek megfelelnek a fentebb leírt szabályoknak. Ilyen például a Szabadkai út, a Dunakeszi út vagy a XVII. kerület egyes útjai, például a Lőrinci és a Tarcsai út. Hiába legális azonban ez a munka, és hiába számítanak ezek az útszakaszok olyan helynek, ahol a prostituáltak törvényszerűen dolgozhatnak, a hivatalok és hatóságok mégis a legkülönfélébb módokon próbálják akadályozni a munkájukat (erről a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének az ügyvédje ebben az interjúban mesél részletesen). Arra azonban, hogy ez a gyakorlatban hogyan zajlik, a legjobb példa a XVII. kerület.
A Tarcsai úton és a Lőrinci úton régóta állnak szexmunkások, ezek többségében kieső, erdősávok mellett húzódó útszakaszok, bár a lakóövezetektől sincsenek messze. Utóbbi okoz is feszültséget a prostituáltak és a helyiek között, bár az nem egyértelmű, hogy mekkorát. Az utóbbi években volt már aláírásgyűjtés a szexmunka ellen, a kerületi közmeghallgatásokon pedig többször is panaszkodtak már egyes lakók arra, hogy zavarják őket a közelükben dolgozó lányok.
Volt azonban olyan helyi, aki az Abcúgnak azt mondta, sosem zavarta, hogy szexmunkások dolgoznak a tőszomszédságában, egy, a Lőrinci úton dolgozó szexmunkás, Zsófi, pedig azt mondta az Abcúgnak, évek óta dolgozik a kerület ezen részén, és kifejezetten jó a kapcsolata a helyiekkel, akiktől még papírt is kapott arról, nem zavarja őket, hogy ott van. Zsófiék több mint 8 éve állnak már a Lőrinci út kérdéses pontján, tavaly azonban új helyet kellett keresniük, a rendőrség ugyanis egy gazos, gondozatlan temetőre hivatkozva elkezdte bírságolni őket munka közben.
A rákosmentei önkormányzat vezetése évek óta hangsúlyozza, hogy nem szeretne a kerületben szexmunkásokat látni, a kerületi közgyűléseken pedig rendszeresen felmerül, hogyan lehetne kipenderíteni őket a kerületből. A helyi rendőrkapitánynak többször is el kellett magyaráznia, hogy a szexmunka önmagában nem bűncselekmény, így azon kívül, hogy kimennek és ellenőrzik a lányokat, nem igazán tudnak mit kezdeni velük. Egy 2011-es ülésen még azt is hozzátette, hogy az ellenőrzéskor minden lánynál szokott lenni igazolvány, egészségügyi igazolás, sőt, némelyeknél vállalkozói engedély is. Így, mivel törvényesen dolgoznak, nem tehetnek ellenük semmit.
2014-ben azonban az önkormányzat elkezdte keresni azokat a lehetőségeket, hogyan tudják ellehetetleníteni a szexmunkásokat Rákosmentén. Első körben a kerületben kiépített térfigyelő kamerarendszertől vártak megoldást. Riz Levente polgármester úgy fogalmazott, hogy a kamerákat kihelyezik azokra a helyekre is, ahol a lányok dolgoznak, és azt remélik, hogy ennek visszariasztó hatása lehet. Egy évre rá pedig sorompókkal lezárták az erdőbe vezető bekötő utakat is, hogy a lányok ne tudjanak elvonulni a kuncsaftjaikkal.
Ez azonban nem volt elég, és folyamatos ötletelés után végül így jutottak el a Bocskai út és a Lőrinci út sarkán lévő egykori temetőhöz. A területen derékig ér a gaz, sírköveket nem látni, a helyiek szerint pedig összesen egy embert temettek oda, azt is még az ötvenes években. Még a polgármester is azt mondta róla a közgyűlésen, hogy nem üzemel. Ettől függetlenül levélben kérte a kerületi rendőrkapitányt, hogy a temetőre hivatkozva indítson eljárást a terület szomszédságában dolgozó szexmunkások ellen. A törvény szerint ugyanis egy kegyeleti hely háromszáz méteres környéke védett övezetnek számít, és ott szexmunkások nem dolgozhatnak.
Zsófi azt mondta, hogy 2015-ben kezdték el bírságolni őket a hatóságok. Végül összesen negyvenezer forintnyi bírságot kellett kifizetniük, 11 eljárás pedig még most is folyamatban van ellenük. Tavaly vitték be őket utoljára, utána kimértek háromszáz métert a gazzal benőtt temető sarkától, és arrébb álltak. Így egy alig párméteres sávjuk maradt dolgozni, arrébb ugyanis nem mehetnek, mert ott már vége szakad az erdősávnak, és lakóházak következnek. “Senki kapujába nem akarunk állni” – mondta.
Az, hogy a nem működő temetőre hivatkozva bírságolják a hatóságok a szexmunkásokat, nem új, 2008-ban már megpróbálkoztak ezzel a rendőrök. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének ügyvédje szerint akkor a bíróság azt mondta ki, hogy nem lehet egy nem létező temetőre hivatkozva szabálysértést megállapítani. 2016-ban újra bíróság elé vitték az ügyet, akkor azonban a bíróság már azt az ítéletet hozta, hogy a gazos terület temetőnek számít, ugyanis egykoron annak minősítették, és hiába temettek oda mindössze egy embert 60 év alatt, nem ürítették ki szabályosan, így tilos mellette szexmunkásoknak szolgáltatni. Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordult, amelynek a döntéséig a folyamatban lévő 11 szabálysértési eljárást felfüggesztették.
A kerület másik oldalán lévő Tarcsai út szomszédságában azonban nincs temető, sőt templom és iskola se, ezeket Riz Levente polgármester állapította meg a közgyűlési üléseken. Emiatt oda más megoldást kellett keresni. “Bár a Tarcsai úton nincs temető, ki tudunk alakítani olyan vallási emlékhelyet, amely alapján a rendőrség jogosult lesz intézkedni. Egy emlékhelyet fogunk létesíteni, amelytől kezdve a 300 méteres szabály életbe lép” – mondta Riz az egyik 2015-ös ülésen. Ez az emlékhely lett a görögkatolikus egyház által felszentelt úti ikon.
A közgyűlési ülések jegyzőkönyvei szerint a polgármester kifejezetten a szexmunkások elűzése céljából szorgalmazta az úti ikon megépítését. Egy későbbi közgyűlésen azt mondta, a magyar törvények “sajnos nagyon engedékenyek”, ha prostituáltakról van szó, “ezért okosnak és ravasznak kell lenni, hogy ezt a dolgot vissza tudjuk szorítani”. Közel egy évre rá, 2016 júniusában pedig már arról számolt be, hogy megállapodott a görögkatolikus egyházzal az úti ikon megépítéséről, azt meg és építették, és még azzal is elbüszkélkedett, hogy a saját polgármesteri keretéből finanszírozták. Az úti ikon átadásával pedig megnyílt a lehetőség arra, hogy szabálysértési eljárásokat indítsanak az ottdolgozó szexmunkások ellen.
“A célunk, hogy kiszorítsuk a kerületből, a Tarcsai út környezetéből őket. Hogy hova mennek, az nem érdekel. Egy biztos, hogy azon a területen ne jelenjenek meg, tűnjenek el minél hamarabb onnan. A rendőrség kész intézkedni.” – mondta ugyanazon a 2016-os ülésen Riz Levente, majd még a végén hozzátette, hogy az egyház ezen a célon túl is “lélekemelő” dolgot valósított meg, hiszen jó gondolat az, ha a kerület útjain nem csak kamerák, hanem úti ikonok is vigyáznak. “Ahogy Érsek Atya mondta, ez ablak a mennyországra” – fejezte be.
“Ahol nyugodtan állhatnál, ott sem hagynak békén” – mondta Zsófi. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment el a Lőrinci útról, és az egész kerületből, amikor elkezdték őt bírságolni, azt válaszolta, mindegy, hogy hová megy. A Gubacsi úton és a Szemétégetőnél is folyamatosan zaklatják a lányokat, “a Tarcsai útra meg kirakták a Szűz Máriát és felszentelték a helyet”, azaz bárhová menne, ott zaklatásnak lenne kitéve.
A Tarcsai úton dolgozó szexmunkások az ikon felszentelése után arrébb álltak, éppen háromszáz méterrel. Most egy útszéli földtulajdonostól bérelnek egy placcot, de elég szűkös helyük, a másik oldalon ugyanis ott az autópálya, amelynek szintén nem állhatnak a háromszáz méteres körzetében.
Volt, aki azt mondta, nem zavarja, hogy arrébb kellett menniük, mást igen, mert így kevésbé látszanak az útról. Azt azonban egyikük sem értette, mi szükség volt erre, mindannyian hangsúlyozták, hogy megvannak az engedélyeik, és felváltva mutogattak a placcuk mellett lévő szemeteszsákokra, mondván, hogy még csak nem is szemetelnek, mindent magukkal visznek. “Mi lesz, ha ide is tesznek egyet?” – kérdezte egyikük.
Erre megvan az esély. Egy 2016. végi közgyűlésen a polgármester azt mondta, tudomása van róla, hogy a szexmunkások arrébb mentek. “Nagyon rafinált társaság” – mondta, majd kicsit később hozzátette, hogy “amit a jogszabály megenged, azt megtesszük, ha kell, körbebástyázzuk magunkat úti ikonokkal, nem szeretnénk látni ilyen tevékenységet a XVII. kerületben”.
Megkerestük a görögkatolikus egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéjét azzal a kérdéssel, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az úti ikon-állítás céljával a prostituáltak elűzését. Azt válaszolták, hogy ők keresték meg az önkormányzatot azzal, hogy szívesen építenének egy ikont a kerületben, és hol lehetne ilyet elhelyezni. “Az egyáltalán nem merült fel, hogy az úti ikon felállításával bárkit is elűzzünk onnan. Hiszen pontosan az a szándékunk ezzel, hogy minél több embert az Istenhez vezessünk” – írta a kérdéseinkre Kocsis Fülöp érsek-metropolita, az ikon felszentelője.
Az érsek szerint jó helyre került a szobor, mert az autópálya felől érkezők rögtön találkozhatnak vele, és bár később hallott olyanokat, hogy ez majd azt is eredményezheti, hogy a környéken ne legyen prostitúció, ez akkor, amikor az önkormányzattal egyeztettek, még nem merült fel.
Megkerestük a rákosmentei önkormányzatot is. Többek között az után érdeklődtünk, hogy milyen illegális tevékenység alapján űzné ki a polgármester a szexmunkásokat a kerületből, milyen lakossági panaszok érkeztek rájuk, és hogy az önkormányzat mennyire tekinti jogi eszköznek az út szélén felhúzott ikont. Mindössze annyit írtak, hogy nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre.
Az után is érdeklődtünk, hogy jelöltek-e ki a kerületben úgynevezett türelmi zónát. Ez a törvény szerint egy olyan övezet, amelyet akkor kell kijelölnie egy önkormányzatnak, ha a területén folyamatossá válik a prostitúció. Ennek a célja éppen az, hogy a szexmunkások egy, az önkormányzat által kijelölt területen tudjanak dolgozni (és ne máshol), a kijelölése pedig a törvény szerint kötelező lenne.
A rákosmentei önkormányzat erre a kérdésünkre sem válaszolt, Riz Levente polgármester azonban egy régebbi, 2010-es közgyűlésen kifejtette a véleményét a türelmi zónák kijelöléséről. “A türelmi zóna a bűn melegágya, amely nem csak a prostitúciót vonzaná, hanem minden egyéb bűnözési formát. Ilyet nem kívánok kijelölni sehol a XVII. kerület közigazgatási területén” – mondta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.