Donald Trump kormánya az elnök beiktatása utáni hetekben azonnal megpróbálta egyoldalúan feloldani az Oroszország ellen az ukrajnai háború és a Krím megszállása miatt hozott szankciókat, derítette ki a Yahoo News fő oknyomozója, Michael Isikoff. Miközben a világ az elnök miniszterjelöltjeivel volt elfoglalva, a háttérben az Obama-kormányzat maradéka komoly harcot vívott az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések megvédéséért - köztük azokért is, amiket alig másfél hónappal korábban vezettek be az amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt.

"A Fehér Ház nagyon komolyan fontolgatta a szankciók feloldását" - nyilatkozta Isikoffnak Dan Fried, a szankciópolitikáért felelős külügyi tisztviselő, aki február végén vonult nyugdíjba. Állítása szerint az új kormányzat első heteiben több kormányzati tisztivselő is pánikolva hívta emiatt. Fried ezért kapcsolatba lépett kongresszusi szövetségeseivel, akiket arra próbált rávenni, hogy gyorsan foglalják törvénybe az Oroszország elleni szankciókat, megnehezítve ezzel egyoldalú feloldásukat.

Donald Trump a kampányában többször is egyértelművé tette, hogy kész lenne feláldozni a szankciókat egy Oroszországgal kötendő megállapodás érdekében. A jelek szerint a szankciók feloldására akár előzetesen is kész lett volna, remélve, hogy ezzel aztán megalapozhat egy alkut. "Ez win-win helyzet lett volna Moszkvának" - értékelte Tom Malinowski, aki Obama kormányában az emberi jogi ügyekért felelős külügyi államtitkár volt.

Az Isikoff által feltártak különösen érdekesek a Trump kampánya és az orosz titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló nyomozás fényében, amelyben szintén vannak új fejlemények. Ezek központi figurája most Trump legbizalmasabb embere, Jared Kushner elnöki vő és mindenes. Kushner az átadás-átvétel időszakában több orosz vezetővel is találkozott úgy, hogy ezekről a találkozókról aztán nemzetbiztonsági átvilágításakor elfelejtett beszámolni. Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettől például azt kérte, hogy létesítsen az amerikai kormányzatétól független, az amerikai titkosszolgálatok előtt rejtett kommunikációs csatornát, hogy zavartalanul tárgyalhasson Moszkvával.

De még ennél is ellentmondásosabbnak tűnik találkozója Szergej Gorkovval, az orosz állami Vnyesekonombank vezérigazgatójával. Ez a bank finanszírozná a magyar-orosz megállapodás szerint a paksi atomerőmű bővítését, ha nem állna éppen szankciók alatt. Gorkov maga önmagában is sajátos figura. Bár most bankvezér, alapvetően kémnek képezték az orosz titkosszolgálat, az FSZB akadémiáján, és személyesen az egykor szintén kémként dolgozó Putyin nevezte ki a bank élére.

Ő és bankja most azt állítja, hogy Kushnerrel kizárólag családi ingatlanüzlete vezetőjeként, kizárólag üzletstratégiai kérdésekről tárgyaltak. Ez önmagában is elég kellemetlen lenne, hiszen Kushner fehér házi szerepvállalása ellen az egyik fő kifogás, hogy hatalmi helyzetét kihasználva egyéni üzleti érdekeit szolgálhatja. De ennél kellemetlenebb, hogy a bank állítása tökéletesen ellentétes a Fehér Ház állításával, amely szerint Kushner és Gorkov megbeszéléseinek nem volt köze üzleti ügyekhez, csupán egy volt a jövendőbeli elnöki tanácsadó számtalan diplomáciai találkozójából.

Nem, mintha ez ne lenne legalább ennyire kellemetlen, különös tekintettel a cikk első felében vázoltakra. Ha valóban diplomáciai jellegű volt a megbeszélés, az remek alkalmat kínálhatott a Vnyesekonombanknak arra, hogy a bankot is sújtó szankciók feloldása mellett érveljen. (Via Yahoo News, The Washington Post)