Klaus Johannis romániai elnök lesz az első kelet-közép-európai vezető, akit Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogad majd. Johannis június 9-én látogatja meg az elnököt, útja pedig fontos lépcső az amerikai-román kapcsolatokban, és azt jelzi, hogy Románia szerepe továbbra is értékes Washington számára.

Románia az utóbbi 20 évben végig az USA fontos partnere volt, a romániai politikai elit végig elkötelezetten követte az Amerika-barát, atlantista irányvonalat. NATO-csatlakozása fejében, 2003-ban közbeszerzés nélkül egy amerikai társaságra bízta a teljes hosszában soha meg nem épült észak-erdélyi autópálya kivitelezését, később engedélyezte egy titkos CIA-börtön működtetését a területén, és politikai válságok idején is hagyományosan fontosnak tartják az amerikai nagykövet véleményét és tanácsát. Ráadásul Románia kiterjedt, Fekete-tengeri gázmezői nagy részének kitermelését az amerikai ExxonMobilra bízták.

Románia számára az amerikai kapcsolat a Moszkvától való elfordulás után vált döntő fontosságúvá, az amerikaiak pedig orosz-, török és közel-keleti kapcsolatiakban is hídfőállásnak tekintik Bukarestet.

Johannis látogatása viszont meglepő abból a szempontból, hogy a román politikai elit az amerikai elnökválasztás idején Hillary Clinton győzelmét várta, Traian Basescu volt államfő például azt mondta, neki meg sem fordult a fejébe, hogy nem demokrata jelölt nyer. A román kormányzat azonban Trump győzelme után gyorsan fordult, és miután Trump arról beszélt, hogy minden NATO-tagállamnak a GDP 2 százaléka felett kellene költenie a hadseregére, Bukarestből érkezett az első erre vonatkozó ígéret.

Romániához képest a magyar kormány kifejezetten közel állt Trumphoz, még az elnök egyik főbb tanácsadója, Gorka Sebestyén is magyar származású. Orbán Viktor pedig egyike volt annak a maréknyi politikusnak, akik már az elnökválasztás előtt is Trump mellé álltak. Ennek ellenére, a magyar-amerikai kapcsolatokban nem történt érdemi előrelépés, sőt, az amerikai külügy többször kritizálta a CEU-törvényt és a civiltörvényt. A magyar sajtóban még az is megjelent, hogy ezekkel a jogszabályokkal a magyar kormány Trump figyelmét szeretné felhívni magára, ugyanis a számításaikkal ellentétben a Fehér Ház nem nyitott Budapest felé.

Ebben még az is kapóra jött volna Orbánéknak, hogy az amerikai kapcsolatok szempontjából kiemelt Romániát így meglepte Trump győzelme, hiszen így Romániából Magyarország felé tolódhatott volna az amerikai diplomácia fókusza a térségben.

Eleinte a magyar kormányoldali politikusok sem csináltak titkot abból, hogy szívesen vennének egy Orbán-Trump találkozót, viszont mikor kiderült, hogy a CEU-ügyben is elzárkózik az amerikai szövetségi kormány az érdemi tárgyalásoktól, Orbán már arról beszélt, hogy nincs is semmi oka annak, hogy találkozzon Trumppal. (Magyar Nemzet)