Június 8-án, magyar idő szerint 16 órakor elkezdődik az év eddig leginkább várt amerikai belpolitikai eseménye, James Comey, az FBI májusban kirúgott igazgatójának szenátusi meghallgatása. Comey-t Donald Trump elismerten a kampánya és Oroszország viszonyát firtató kémelhárítási nyomozás miatt rúgta ki, bár ezt Trump megszólalása előtt a Fehér Ház és az FBI-t felügyelő igazságügyi minisztérium próbálta elhazudni. Olyannyira, hogy az eredeti hivatalos indoklás szerint Comey-t valójában azért rúgták ki, mert túl kegyetlenül bánt Hillary Clintonnal az emailbotrány miatt indult nyomozásban. Abban, amiben Comey 11 nappal a választás előtt a nyomozás újraindításáról tájékoztatta a kongresszust, amivel a közvélemény-kutatási adatok alapján minden más tényezőnél inkább hozzájárult Donald Trump végső győzelméhez.

Comey a meghallgatás előtt írásos vallomást (.pdf) adott be a szenátus titkosszolgálati bizottságának – a meghallgatás kezdetén ezt fogja majd felolvasni, és csak ezután válaszol a szenátorok kérdéseire. Comey kirúgása után gyorsan kiderült, hogy rendszeresen lejegyezte Trumppal folytatott beszélgetéseit, ezeket a jegyzeteket pedig az amerikai bírósági gyakorlat hiteles vallomásnak fogadja el. Comey írásos vallomásában ezen jegyzetek alapján foglalta össze a Trumppal folytatott, a titkosszolgálati bizottság számára relevánsnak tartott részleteket.

Comey nyitásként megjegyzi, hogy Barack Obamával 2013 szeptembere, FBI-igazgatói kinevezése óta mindössze kétszer beszélt négyszemközt, azok közül is a második beszélgetés Obama személyes búcsúja volt az elnöksége végén. Trumppal négy rövid hónap alatt kilencszer is négyszemközt beszéltek, háromszor személyesen, hatszor telefonon. Az Obamával folytatott négyszemközti beszélgetéseiről nem írt feljegyzéseket, de már az első, Trumppal folytatott beszélgetése után szükségét érezte az elhangzottak dokumentálásának.

Az első alkalommal amúgy még nem Trump, hanem Comey kezdeményezte a négyszemközti beszélgetést. Ez még Trump beiktatása előtt, az átadás-átvétel időszakában, január 6-án zajlott, és Comey azért ült le négyszemközt Trumppal, mert az amerikai titkosszolgálati közösség többi vezetőjével egyeztetve arra jutottak, hogy a kémelhárításért felelős FBI igazgatójának kéne tájékoztatni Trumpot arról az egykori brit hírszerző által összeállított dossziéról, ami leginkább a pisiszexes vádról ismert. A beszélgetésre felkészülve Comey és az FBI vezetősége sokat tanakodott azon, hogy biztosítsák-e arról Trumpot, hogy pillanatnyilag nincs folyamatban ellene vizsgálat. Végül Comey a beszélgetés során úgy érezte, hogy érdemes erről biztosítania a megválasztott elnököt.

Második alkalommal már Trump beiktatása után találkoztak. Ez volt az immár legendás vacsora a Zöld Szalonban, ahol Trump kvázi hűségesküre próbálta kényszeríteni Comey-t. Comey szerint már az is meglepő volt, hogy négyszemközt találkoztak, eredetileg még az is szóba került, hogy családi vacsora lesz. A vacsora során Trump váratlanul rákérdezett, hogy Comey az FBI igazgatója szeretne-e maradni. Comey furcsálta a kérdést, mert addigra már kétszer is biztosította erről az elnököt. "Az ösztöneim azt sugták, hogy [...] a vacsora, legalábbis részben kísérlet volt arra, hogy könyörögjek az állásomért, patronálti viszonyt kialakítva ezzel" - írta vallomásában Comey. Pedig akkor még nem is hangzott el a legendás mondat.

Mielőtt az elhangozhatott volna, Comey kifejtette, hogy a szó politikai értelmében ő nem "”megbízható", nem áll senkinek a pártján, de ez az elnöknek is az érdeke. Trump ezután közölte vele, hogy "nekem lojalitás kell, én lojalitást várok". Ami ezután történt, azt Comey a maga száraz stílusában, de mégis átütő erővel írja le:

"Nem mozdultam, nem szólaltam meg, az arcizmom se rándult a hírtelen beállt kínos csend alatt. Egyszerűen csak néztük egymást némán."

A vacsora aztán folytatódott, a végén pedig a pisiszexes dosszié témája is újra előkerült. Trump undorát fejezte ki a gyanúsítások miatt és tagadta azokat. "Azt mondta, fontolgatja, hogy utasítson engem a feltételezett incidens kivizsgálására és annak bizonyítására, hogy nem történt meg. Azt feleltem, hogy ezt érdemes alaposan megfontolnia, mert egyrészt olyan látszatot keltene, hogy személy szerint őt is vizsgáljuk, pedig nem, másrészt nagyon nehéz egy meg nem történt dolog meg nem történtét bizonyítani. Azt mondta, átgondolja, de én is gondoljam át".

A következő találkozó, amit Comey említésre érdemesnek tartott, február 14-én, egy nappal Michael Flynn, a botrány központi figurájává előlépett egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó leváltása után volt. Trump egy előre egyeztetett terrorelhárítási tájékoztató után tartotta vissza Comey-t az ovális irodában, amit Comey merőben szokatlannak talált, különös tekintettel arra, hogy Trump a közvetlen főnökét, az igazságügyi minisztert is kiküldte a teremből. "Mike Flynnről akarok beszélni" - közölte Trump a fél tucat nemzetbiztonsági vezető és még néhány egyéb megfigyelő távozása után, már négyszemközt.

Ez volt a találkozó, ahol Trump a Flynn elleni vizsgálat leállítását kérte Comey-tól. Comey vallomása szerint ő úgy értelmezte, hogy csak annak a vizsgálatnak a leállítását kérte Trump, aminek a tárgya Flynn nemzetbiztonsági átvilágításon tett vallomása, vagyis az orosz nagykövettel folytatott tárgyalásai elhallgatása volt, nem pedig a teljes oroszügyi vizsgálaté. A történtekről Comey tájékoztatta az FBI vezetését is, együtt arra jutottak, hogy egyelőre nem jelentik az esetet az igazságügyi miniszternek, Jeff Sessionnek, akiről akkor már sejthető volt, hogy érintettsége miatt mentesíti magát az oroszügyi vizsgálat felügyelete alól. Sessionsnek akkor még nem volt helyettese se, csak ideiglenesen töltötte be a posztot egy szövetségi ügyész, így őt se tájékoztatták, ahogy az oroszügyi nyomozást folytató csoportot se zaklatták ezzel. Comey pár nappal később annyit azért kért Sessionstől, hogy valamilyen módon akadályozza meg az ehhez hasonló négyszemközti találkozóit Trumppal.

Ezután már csak telefonon beszélt Trumppal, a hat beszélgetésből kettőt talált említésre méltónak. Március 30-án Trump hívta, arról panaszkodott, hogy az oroszügyi vizsgálat "egy felhő", amely megnehezíti a munkáját. "Azt mondta, hogy nincs köze Oroszországhoz, nem kurvázott Oroszországban" - írta erről Comey a vallomásában. Ezután arról próbálta meggyőzni Comey-t, hogy "valamilyen módon juttassa ki" az infót, hogy Trump ellen nem folyik vizsgálat. Comey a vallomása egy zárójeles megjegyzésében elmagyarázza, hogy bár erről nem tájékoztatta az elnököt, de az FBI és az Igazságügyi Minisztérium nem akart ilyen közleményt kiadni, mert ha netán változna a helyzet, akkor azt vissza kéne vonni, ez pedig egyenértékű lenne egy Trump ellen indulú vizsgálat nyilvános bejelentésével. Azt is írta, hogy a beszélgetés tartalmáról tájékoztatta Dana Boente ügyvivő igazságügyminiszter-helyettest, aki az időközben önmagát mentesítő Sessions helyett felügyelte a nyomozást.

12 nappal később, április 11-én újra Trump telefonált. Az iránt érdeklődött, hogy Comey pontosan mit is tett annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljön, hogy nem nyomoznak Trump ellen. Comey azt felelte, hogy tájékoztatta a kérésről az ügyvivő miniszterhelyettest, de nem kapott visszajelzést. Trump erre azt felelte, hogy akkor talán szól az embereinek, hogy hassanak oda. Amire Comey azt felelte, hogy minden kérését a minisztériumon és a Fehér Ház jogtanácsosán keresztül kellene intéznie. Ezután Trump arról beszélt, hogy nagyon lojális volt Comeyhoz. "Volt az a dolgunk, tudod" - mondta, Comey pedig nem kérdezett vissza, hogy mégis mire gondol. Inkább megismételte, hogy az egyetlen mód a kérései megfogalmazására az, ha a jogtanácsosa az ügyvivő miniszterhelyetteshez fordul. Amire Trump azt felelte, hogy ezt fogja tenni. "Ez volt az utolsó beszélgetésem Trump elnökkel" - írta Comey.

Majd egy hónappal később Trump valóban Sessions helyetteséhez fordult egy kéréssel. Arra utasította Rod Rosenstein miniszterhelyettest, hogy állítson össze feljegyzést azon okokról, amelyekkel indokolható lenne James Comey felmentése.