A tánc és a rave természeténél fogva antifasiszta

zene
2017 június 08., 08:03
comments 71

Az európai house színtér egyik legszebb pályaívét mutatta be az elmúlt években a magyar származású, de Stockholmban felnőtt Kornél Kovács. Most a FactMag készített vele hosszabb interjút

És a beszélgetés több lett a szokásos dj-interjúnál, szóba került persze kiadójuk, a stockholmi Studio Barnhus, vagy a tavaly megjelent The Bells lemeze, de emellett Kovacs részletesen mesélt arról is, milyen érzés jól menő, a világban sokat utazó DJ-ként látni azokat a folyamatokat, melyek a világban zajlanak. 

„Egész életemben erre vágytam, DJ-zni szerte a világban és lemezeket kiadni. De nyomaszt, hogy úgy érzem, kevés időm maradt.” 

– mondja Kovács, aki időnként úgy érzi, egy rossz pillanatban kezdett el befutni. Az interjúban beszél arról is, hogy amikor a dolgok keménnyé válnak, általában a kultúra (benne az éjszakai élettel), tűnik el elsőnek. Időnként úgy érzi magát, mint egy DJ, aki az 1938-as Európában tört volna be a színtérre. 

link Forrás

Pedig igazán sikeres évek állnak mögötte: a Studio Barnhust hét évvel ezelőtt alapították meg Axel Bomannal és Petter Nordkvisttal, mára pedig az egyedi hangzású tehetségek egyik legfontosabb európai gyűjtőhelyévé vált a kiadó. Majd tavaly jött a The Bells, amit a kritikusok és a rajongók is lelkendezve fogadtak. Kovács azóta úton van, Mexikótól Brazílián át Törökországig mindenhol játszik. 

„Vannak a kulturális és a társadalmi különbség, de ha egy rave buliba mész Iránban vagy Svédországban, valószínűleg hasonló emberekkel fogsz találkozni. És ez csodálatos.”

Az interjúban szóba kerül az is, hogy idén nyáron is turnézni fog, most Európa országait járja végig. De közben gyakran eszébe jut, hogy milyen kiváltságos dolog, hogy ezzel foglalkozhat, ahogy maga a nemzetközi kulturális élet is mennyire kiváltságos jelenség. És ahogy szembe kell néznünk a növekvő környezeti problémákkal, az egyre zártabbá váló határokkal, ez nem fog jót tenni a nemzetközi DJ-kultúrának sem Kovács szerint. 

„Mondják, hogy Trump majd milyen jót fog tenni a művészetnek. Szerintem ez nem igaz.” 

A beszélgetés során sok szó esik még arról, hogy Kovács hogyan találkozott az elektronikus zenével, mit jelentett mindez neki magányos gyerekként, hogyan hagyta maga mögött a dnb-t és hogy milyen a stockholmi színtér. 

link Forrás

Az interjú legvégén pedig az kerül szóba, hogy Svédország is hasonló problémákkal küzd, mint Európa nagy része, az erősödő fasizmus nagyon ijesztő politikai helyzetet teremt. Ekkor jön szóba a rave szerepe ezekben az európai társadalmakban.

Mert a táncolást lehet ugyan felesleges könnyelműségnek tekinteni egy egyre erőteljesebben polarizált politikai környezetben, de Kovacs szerint a rave többről szól, mint egyszerű kiszakadásról. 

„Azt gondolom, hogy a táncolás, a rave természetüknél fogva antifasiszta eszközök, mozgalmak. Nem gondolom, hogy a fasiszták azt akarnák, hogy a társadalom minden részéből érkező emberek összejöjjenek, benyomjanak és ölelkezzenek. Ezért amire koncentrálhatunk az ilyen nehéz időkben, az épp a (rave) hagyomány.”

Ez nem azt jelenti Kovács szerint, hogy a régi "hands in the air", "love is the message"" house dalokat kéne újra elővenni, vagy hogy vissza kéne nyúlni mondjuk a hardcore breakbeat rave alapokhoz, bár, teszi hozzá, a retro fetisizmus szórakoztató néha. De ez az elv jelentheti új zenék, új hangokét születését is. 

„De nem szabad adottnak venni annak a kultúráját, hogy összejövünk és táncolunk. Nem szabad alábecsülnünk ennek a kulturális hatását.”

A teljes interjú itt olvasható, a címlapkép Kornél Kovács Facebook-oldaláról van

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.