Egy év alatt 32 ezer ember halála lett volna elkerülhető, ha nem pocsék a magyar egészségügy

Rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország áll a legeslegutolsó helyen az egész Európai Unióban – írja a Napi.hu az első magyar egészségügyi teljesítményértékelés alapján. Ezt a felmérést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával minisztériumi munkacsoportok rakták össze. Az összegzés szerint hiába enyhén javuló a tendencia,

Magyarország lemaradása csak nőtt az európai átlaghoz képest a legfontosabb halálokok terén,

például a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.

Ennek jelentős részben a pocsék ellátórendszer az oka. A jelentés szerint 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék halálát lehetett volna elkerülni,

ez 32 ezer megmenthető életet jelentett volna, egyetlen év alatt.

Hatalmasak a területi és iskolázottsági különbségek az amúgy átlagosan elég alacsony várható élettartamban: a férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa.

Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.

(kattintásra nagyobb lesz)

Az sem érdektelen, hogy a háztartási kiadások átlagosan 5 százaléka megy az egészségügyre, de rengeteg háztartásnak kell túlméretezett kiadásokat kigazdálkodnia. Észak-Magyarországon a háztartások 29 százaléka szenvedett el katasztrofálisnak minősülő egészségügyi kiadást (az összes háztartás 22 százalékát súlytotta ilyen váratlan, nagy egészségügyi kiadás). A járóbeteg szakellátásban a lakosság közvetlenül a költségek 43 százalékát, az állam pedig körülbelül az 53 százalékát finanszírozza – itt európai összehasonlításban magas a lakossági finanszírozás.

Nagyon nagy területi különbségek vannak a várólisták tekintetében is. Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt. 

A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat  pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat – áll az anyagban.