Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
„Én nem bírtam volna ezt a sok megalázást” – Sulyok Tamás lemondásáról kérdeztünk
Le kell mondania a köztársasági elnöknek? Magyar Péter szerint egyértelműen igen, mi viszont kíváncsiak voltunk arra, mit gondolnak erről az emberek, és egyáltalán mostanra megjegyezték-e, hogy ki tölti be ezt a pozíciót.
Megtaláltuk Gönczi Gábort a pokolba vezető úton
Mi lesz Mészáros Lőrinc cégbirodalmával? Ki fogja etetni a zebrákat? Milyen jövő vár a TV2-re? És mivel tölti pihenőjét Gönczi Gábor? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Mészáros Lőrinc fesztiválján Alcsútdobozon.
A legerősebb pillanatok Magyar Péter és az ellenzék első parlamenti összecsapásából
Tehetségtelen bűnbandának nevezte a Fideszt a miniszterelnök, amikor először csaptak össze napirend előtt az ellenzéki pártokkal. Gulyás Gergely közbevetette, még ki kell találniuk, hogy magázódnak vagy tegezőnek-e.
Úgy kellett mindent kiharcolni maguknak – élet Budapest peremén
Budapest peremvidékein sokan élnek a hiányos infrastruktúra mellett az egyszerre épülő és pusztuló környezetben. Így néz ki Budapestnek az az arca, amit jóval kevesebben ismernek.
Előre megírt szöveget olvastattak fel a roma elnökkel a Lázárinfón a WC-kefés botrány után
Miért kellett egy kisebbségi önkormányzat vezetőjének a Fidesz javára mozgósítania az elmúlt években? Mit várnak el a segélycsomagokért cserébe? Miért nem mondhatta el a véleményét Lázár János WC-kefés kijelentése után? Mit vár a Tiszától Orbán Viktor veresége után? Ezekről beszélgettünk Kovács Istvánnal, a Mohácsi Roma Önkormányzat elnökével.
