Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Lánczi Tamás a 444-nek: Engem terrorizálnak!
Megkérdeztük az egykori Szuverenitásvédelmi Hivatal volt elnökét, hogy a tevékenysége mennyiben járult hozzá a Fidesz választási vereségéhez.
Szokatlan fordulatokkal teli vitát hozott Magyar Péter elnöki felkérése
Az ellenzék igyekezett lecsapni a parlamentben arra, hogy Magyar Péter egy nappal a társadalmi egyeztetés bejelentése után már meg is nevezte elnökjelöltjét. A miniszterelnök szerint ugyanakkor a Fidesz nevében felszólaló Bóka Jánoshoz képest Gulyás Gergely maga volt a hurrikán.
Hatalmas robajjal omlik éppen össze a Fidesz
Miért van dögrováson a Fidesz, és miért esnek egymásnak az orbánisták? Miért ment el Szijjártó? Mit üzen, hogy Orbán az amerikai focivébén van? Ezekről beszélgettünk a 444 stúdiójában.
Szijjártó és a 444 legnagyobb közös pillanatai
Jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni a volt külügyminisztert, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.
Gulyás Gergely nem lesz többé Fidesz-frakcióvezető, összeszedtük a legemlékezetesebb pillanatait
Rövid, de annál velősebb pár hónap volt.
