Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
Már a társkereső oldalakon is megjelentek a fideszes álprofilok
Közel 100 kamuprofilból álló fideszes hálózatot azonosított be Német Szilvi a Lakmuszon. Mire használják ezt a hálózatot, és hogyan lehet felismerni a kamuprofilokat?
Még nem találkoztam TISZÁSSAL, és nem is akarok
El tudja-e képzelni egy fideszes, hogy nem ők nyerik a választásokat? Mi az a Tisza-tesó? Egymásnak esnek-e a magyarok a választás után? Mit tudtak meg Menczer Tamástól a kecskeméti fiatalok? Ki forgathat a DPK eseményén és ki nem?
Takács Péter a 444-nek: Ön szerint be kéne nyújtanom a lemondásomat?
Az elhíresült bazmegelős üzenet után arról kérdeztük az államtitkárt, hogy elfogadható lenne-e, ha egy kórházi dolgozó beszélne így egy állampolgárral. Takács Péter szerint az, hogy milyen visszajelzést kapott a kormánytól az eset után, az csak rá tartozik.
Karácsony: Azért vagyunk itt, mert a kormány meg akarja roppantani a gerincünket
Buszgarázstól a Karmelitáig követtük a hétfői eseményeket a fővárosban: a tét az volt, hogy Budapest januártól fizetésképtelenné válhat. Szentkirályi Alexandra szerint Karácsony Gergely csak hárítja a felelősséget, míg a főpolgármester szerint „a kormány okozta a problémát és neki kell megoldania”.
Szijjártó Pétert több dologgal is megleptük, hogy mi folyik a minisztériumában
Nahát: Menczer Tamás propagandavideókat forgat a minisztériumban, Szijjártó sajtótájékoztatóira pedig a sajtó jelentős részét nem hívják meg. És mit keresett Lázár János Moszkvában?
