Miért nem farkasokkal élünk?
A tavaly októberi Budapest Science Meetup-on Kubinyi Enikő (ELTE TTK Etológiai Tanszék) arról beszélt, hogyan világít rá a kutyák és farkasok viselkedésének összehasonlítása a háziasítás során bekövetkező változásokra és ezek genetikai alapjaira.
Az előadó összefoglalója:
A kutyák remekül alkalmazkodtak az emberi környezethez. Az sem ritka, hogy szinte gyerekstátuszba kerülnek – és nem teljesen ok nélkül, hiszen számos vizsgálat igazolta a kutyák és gyerekek közötti hasonlóságot, például a kommunikáció tekintetében. E képességek kifejlődéséhez természetesen speciális, támogató környezetre van szükség. Ugyanakkor a hasonló tartási körülmények ellenére is különböző viselkedés jellemez egyes kutyafajtákat és családokat, amik genetikai tényezők szerepére utalnak.
Ahhoz, hogy megértsük, mik a háziasítás során történt legjelentősebb, genetikai okokra visszavezethető változások, azonos módon nevelt kutyákat és a kutyák őseinek tekinthető farkasokat kell összehasonlítanunk. Habár az intenzív szocializáció jól kezelhetővé és viszonylag emberkedvelővé neveli a farkasokat – ezeket saját példákon keresztül be is mutatom majd az előadásban – vegyük észre, hogy még a legszelídebb példányokat is biztonságos kerítés mögött tartják, és kiemelt elővigyázatossággal kezelik.
Eredményeink - amelyekhez három éven át gyűjtöttünk adatokat az állatok tíz napos korától -, arra utalnak, hogy a kutya a háziasítás során elsősorban kontrollálhatóbbá, gátolhatóbbá vált, ember elleni agressziója, valamint embertől való félelme csökkent, és sokkal kevesebb tapasztalattal válik fogékonnyá az emberi kommunikációs jelek iránt. A különbségek valószínűleg arra vezethetők vissza, hogy a kutyák szocializációs periódusa hosszabb, több idejük marad megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. Sőt, megéri jóban lenni vele. Lehetséges, hogy a szocializációs periódus megnövekedése, más háziállatokhoz hasonlóan, enyhe velőléc-fejlődési változásra vezethető vissza, ami többek között kevésbé működő mellékvesével és a veszélyhelyzetekre adott kisebb reakcióval jár.
Az előadást sok fotóval és videóval illusztrálom, amikből kiderül, milyen problémákkal néz szembe, aki farkast nevel otthon.
A címlapi kép forrása: Mas3cf/Wikimedia
A Tiszánál már készülnek a Fidesz végső rohamára
Átbeszéljük, mit tudunk a két nagy párt kampányának belső dinamikáiról.
„Ha a Fidesz nyer, beveszem az összes szívgyógyszerem” – videóriport a Nemzeti Menetről
„Magyar Péter az utolsó esélyünk ebben az évtizedben a kormányváltásra” – mondták a Tisza-menet résztvevői, akik közül sokan utcára mennének, ha a Fidesz nyerne. De ezt egyébként is csak akkor tudják elképzelni, ha elcsalják a választásokat.
„Ha a Tisza nyer, akkor nekünk annyi” – videóriport a Békemenetről
A menetelők vagy nem tudják, vagy nem akarják elképzelni azt a Magyarországot, ahol a Tisza Párt alakít kormányt.
„A rendszerváltás a lényeg, nem Magyar Péter személye” – Tisza-kampány közelről
Szentesen és Szentmártonkátán kérdeztük a tiszás kampányesemények résztvevőit arról, milyen közéleti hangulatot tapasztalnak maguk körül, és mire számítanak a választásokig. Van, aki a választás miatt hazautazott Magyarországra, más azt mondja: ezt a népet kifosztották és megalázták.
„Kicsit rendszerváltóbb hangulatba kerültem” – a Magyar Péterről szóló film nézőit kérdeztük
Vannak, akik sírtak rajta, másnak túl sok a Magyar Péter körüli rajongás, és van, aki a film után azt mondta: kezdi elhinni, hogy lassan vége az Orbán-korszaknak. Kocsis Máté szerint pedig hányinger, aki megnézi ezt a filmet.