• Szombaton a németországi Düsseldorfból indul útjára az egyáltalán nem jubileumi 104. Tour de France. 
  
• A cél természetesen Párizs, ahova július 23-án, 21 szakasz és 2 pihenőnap, összesen 3540 letekert kilométer után érkezik meg a mezőny. 
  
• Következnek az esélyesek, a legerősebb csapatok, a kihagyhatatlan szakaszok és persze az elmaradhatatlan dopping.
  

Nem a 2017-es Tour de France lesz az első, amely meglátogatja Németországot, de az idei düsseldorfi startnak különös jelentősége van. A város leghíresebb születtei közt vannak a Kraftwerk együttes tagjai, akiknek bringamániáját talán nem kell bemutatni. Az első szakasz nagy esélyese, a szintén német Tony Martin mindenesetre egy kraftwerkes díszítésű bringán fog nekivágni a 14 kilométeres időfutamnak, az együttes pedig aznap este szülővárosában adja elő a legendás Tour de France-lemezt teljes egészében.

A Tour első, gyakran prologue-nak nevezett szakaszai még ennél is rövidebbek szoktak lenni, és nem sok múlik rajtuk. Idén azonban a szervezők nagyot újítottak, és a düsseldorfi nyitányon kívül csak egyetlen időfutamot raktak a versenybe, az utolsó előtti, Marseille-ben lebonyolított szakaszra. Az is mindössze 22 kilométeres lesz, ez az összesen 36 kilométernyi időfutamtáv pedig olyan kevés, hogy az utóbbi években ennél egy-egy időfutam is hosszabb volt, nemhogy ezek összkilométere. Ráadásul 2017-ben csapat-időfutam sem lesz, így az olyan specialistáknak, mint Tony Martin, illetve a sárga trikót időfutamokon összespóroló, majd a hegyekben megtartó összetett-versenyzőknek kevés alkalma lesz csillogni.

A szervezők nemcsak az időfutamok szerepét csökkentették, hanem a túl egyszerű, néha unalomba fulladó hegyi szakaszokét is. Sem ők, sem a Tourt közvetítő tévétársaságok nem élvezték azokat a hosszú szakaszokat, amelyeken az esélyesek egymás szemmel tartva tekertek át négy meredek hegyen, hogy aztán a befutóhoz vezető ötödik utolsó kilométerein kóstolgassák csak egymást, és így a ravasz tévénézőknek alig 20-30 percre kelljen bekapcsolniuk a tévét.

Az utóbbi években a másik két nagy háromhetes körverseny, a Vuelta és a Giro is egyre több rövid, néha alig 100 kilométer feletti, bonyolult útvonalú szakaszt iktatott be, amelyek gyakran nagyon látványos, az elsőtől az utolsó méterig tartó versengést eredményeztek. A Tourtól sem volt ez eddig idegen, 2017-ben pedig már egyértelmű az elmozdulás ebbe az irányba. Ez pedig nem csak látványosabb szakaszokat eredményezhet, hanem növelheti az összetett győzelemre pályázók csapatainak szerepét is. A végső siker azon múlhat, hogy a Düsseldorfból Párizsba vezető úton megvívott blitzkriegekre ki agyal ki ravaszabb, a többieket meglepő taktikát, és kinek van elég erős csapata ezek megvalósításához illetve a más csapatok által állított csapdák kivédéséhez.

A KIHAGYHATATLAN SZAKASZOK

A legjobb persze mind a 3540 kilométert végigbámulni, de sajnos a Tour de France szakaszainak jelentős része akkor zajlik, amikor a bringabarát nézőnek dolgoznia kell. Kellene. Hiába időzítik a hétvégére a legizgalmasabb szakaszok javát, sok fontos támadás, esés, sprintbefutó és veszélyes lejtmenet hétköznap délutánra fog esni. Mindegyik szakaszért munkát kerülni istenkísértés lenne, de az alábbiakért tényleg érdemes bekapcsolni a tévét, vagy keresni az interneten valami alig akadó kalózstreamet:

1., július 1. szombat, 14 km

A már említett első időfutam a nyugat-németországi Düsseldorfban. Teljesen sík és elméletileg egyszerű vonalvezetésű, bonyolult kanyarok nélkül. Minden az olyan specialisták mellett szól, mint Tony Martin, tulajdonképpen meglepetés lenne, ha más nyerné a szakaszt. Az összetettért versenyző jó időfutammenők, mint például Chris Froome, mindent meg fognak tenni, hogy már a nyitányon értékelhető előnyt szerezzenek a hegyi specialistákkal szemben.

3., július 3. hétfő, 212,5 km

Az utóbbi években egyre gyakrabban bukkantak fel a Touron a tavaszi szezon egynapos versenyeire emlékeztető, rendszeresen nagyon izgalmasra sikeredő szakaszok. 2017-ben a 3. szakasz lesz ilyen, amely Belgiumot, Hollandiát Luxemburgot és Franciaországot is érinti, tele kis, de gyilkos emelkedőkkel. A szakaszgyőzelem az egynapos versenyeken aratók közül fog kikerülni, Peter Sagan, Michael Matthews, Alejandro Valverde, Tiesj Benoot, Philippe Gilbert, Greg Van Avermaet vagy a nagyon ígéretes fiatal Dylan van Baarle lesznek az esélyesek. A sárga trikóért hajtóknak pedig nagyon oda kell figyelniük, mert egy peches esés vagy defekt egy ilyen szakaszon nagyon súlyos következményekkel járhat. Pláne ha esetleg rossz az idő.

5. július 5. szerda, 160.5 km

Ahogy minden ilyen, a verseny elejére tett, emelkedőn végződő szakasznál el szokás mondani: a Tourt itt megnyerni még nem lehet, elveszíteni viszont igen. Ez lesz az első szakasz, amelyen a végső győzelemre pályázók próbára fogják tenni egymást, és tényleg ki fog derülni, hogy ki nem elég erős. És ha pechünk van, az is, hogy ki nagyon, mert bizony megvan az esély arra, hogy már itt kiderüljön, ki az, aki megverhetetlenül kimagaslik a mezőnyből.

8. július 8. szombat, 187,5 km

Három hegy, de még a legkeményebb, utolsó emelkedő sem elég meredek ahhoz, hogy szétzilálja a legerősebbeket. A gyengébbeket viszont ki fogja szórni. A szakaszgyőzelmekre hajtó közepesen erős embereknek ez jó nap lehet, különös tekintettel a búcsúzó Thomas Voecklerre, akinek grimaszait és teljesen értelmetlen támadásait még egyszer megcsodálhatja a hazai közönség. De győzni nem ő fog itt, hanem valaki nála erősebb, Pierre Rolland-, Rigoberto Uran- vagy Thibaut Pinot-katergóriájú versenyző.

9., július 9. vasárnap, 181.5 km

Az egész Tour legizgalmasabb szakasza lehet, nem túl hosszú távon 7, köztük 3 legmagasabb kategóriás emelkedővel és egy bonyolult lejtmenettel a befutó előtt. A végső győztes neve nem biztos, hogy kiderül, de itt már látszani fog, hogy ki az az egy ember, akit a többieknek meg kell próbálnia legyőzni. Az első 50 kilométer alatt még beférhet egy gyors ebéd, de onnantól a befutóig kötelező a program.

12., július 13. csütörtök, 214.5 km

Hosszú, kemény nap a Pireneusokban, ahol ráadásul jó eséllyel nagyon meleg is lesz július közepén. Minden bizonnyal két versenyt kapunk a pénzünkért: egyet a szökevények közt a szakaszgyőzelemért, egy másikat pedig az összetett győzelemre pályázók közt egymás megroggyantásáért. Az utolsó emelkedő nem a legkeményebb a Touron, de egy ilyen hosszú szakasz végén biztosan komoly áldozatokat szed.

13. július 14. péntek, 101 km

A szervezők nyilván szándékosan tették Franciaország nemzeti ünnepére a 2017-es Tour legizgalmasabbnak ígérkező szakaszát, aminek a versenyzők ráadásul egy jó eséllyel borzasztóan fárasztó nap után vágnak neki. Az alig 100 kilométerbe belezsúfolt három hegyre a mezőny nagy taktikusai, Alberto Contador valamint a Movistar és az Orica csapatok biztosan készülnek valamilyen bombasztikus meglepetéssel. A Mur de Peguere utolsó kilométerei nagyon meredekek, akárki is tudja a többiekre rákényszeríteni saját versenytaktikáját, a kegyelemdöfést ott kell megadnia.

15. július 16. vasárnap, 189.5 km

Lásd 8. szakasz, még a táv is szinte ugyanaz. A Peyra Taillade-on talán a sárga trikóért küzdők is próbára teszik egymást, de az biztos, hogy a szökevényként a szakaszért hajtók itt meccselik le egymás közt a végső győzelmet. A főszereplők is ugyanazok lehetnek, mint a 8. szakaszon. Illetve akiknek mégsem sikerült főszereplővé válniuk akkor.

17. július 19. szerda, 183 km

Az utolsó héten a Tour végre megérkezik az Alpokba, úgyhogy jöhetnek a Pireneusoknál talán kevésbé meredek, viszont jóval hosszabb és magasabbra törő emelkedők. A Galibier az idei verseny legmagasabb hágója, és az előtte megmászott Telegraphe-fal együtt gyakorlatilag 30 kilométer folyamatos mászást jelent, ami után még 28 kilométer villámgyors lejtmenet is van a célig. Az ilyen szakaszokat nem szokták szökevényeknek átengedni, az sem lenne meglepő, ha maga a sárga trikós nyerné, hogy végleg világossá tegye, ki a legerősebb.

18. július 20. csütörtök, 179,5 km

A második szakasz az Alpokban, az egész Tour legkeményebb befutójával. Az Izoard 14 kilométer hosszú, átlagosan 7,3 százalékos emelkedő, de a hegy második fele jóval keményebb, és a harmadik hét végéhez közeledve már mindenki nagyon fáradt lesz. Louis Mentjes, Esteban Chaves, Nairo Quintana vagy valamelyik másik légsúlyú hegyi specialista napja lehet ez, a többiek ilyenkor már csak örülnek, ha élnek.

20. júius 22. szombat, 22,5 km

A második időméréses szakasz, ahol minden eldől, ha egyáltalán van még minek eldőlnie. Szemben a düsseldorfi starttal, Marseille-ben lesznek kanyarok és még emelkedő is, így nem lesz elég leszegett fejjel minél erősebben taposni a pedálokat. A befutót az Olympique Marseille stadionjába, a Velodrome-ba tették.

AZ ESÉLYESEK

Sárga trikó

Az elmúlt négy évben minden Tour de France előtt ugyanaz volt a kérdés: meg tudja valaki verni Chris Froome-ot? És a válasz is ugyanaz volt: ha nem kell feladnia egy szerencsétlen bukás miatt, mint 2014-ben, akkor nem. 2017-ben viszont máshogy kell kérdezni: meg tudja verni Richie Porte a háromszoros győztes angolt?

Az egyébként néhány hónappal idősebb ausztrál Porte éveken át volt Froome legfontosabb segítője a Sky-nál, idén viszont már másodszor próbálkozik saját csapata, a BMC élén. Idei szezonjuk eddig szinte teljesen ellentétes: míg Froome formája körül csak sokasodtak a kérdőjelek, Porte szinte minden versenyén meggyőzően jó volt. Amihez persze hozzá kell tenni, hogy a túl korai formaidőzítés már sokszor bosszulta meg magát a Touron, és hogy Froome nem először kapna úgy sárga trikót Párizsban, hogy július előtt nem sokat mutatott a szezonban.

Ha Porte jobb formában is van, a tapasztalat és főleg erősebb csapata Froome mellett szól - nem véletlenül vezet, ha nem is sokkal, a fogadóirodáknál. Az viszont biztos, hogy bárki más nyeri a 2017-es Tourt, meglepetésről beszélhetünk majd. Még akkor is, ha esetleg az előző években mindig Froome legkomolyabb kihívójaként emlegetett Nairo Quintana nyerne. A kolumbiai hatalmas tehetségnek indult 2013-ban, és azóta háromszor is állt a Tour dobogóján, de az utóbbi években mintha megállt volna a fejlődésben, és nem tud a sport csúcsára fellépni. Idei második helye a Girón is ezt sugallta.

Quintana csapattársa a Movistarnál a már 37 éves spanyol Alejandro Valverde, aki idén tavasszal élete szezonját futotta. Majd kiderül, sikerül-e újra felpörgetnie magát júliusra, de három hét neki mindig egy kicsit sok volt, és lehet, hogy inkább Quintana segítése lesz a feladata. Hasonlóan két nagyon erős versenyzővel, az olasz Fabio Aruval és a sötét ló, idén nagyon erősnek tűnő dán Jakob Fuglsanggal érkezik az Astana. És az Orica is, bár az ő két vezéregyéniségük, a kolumbiai Esteban Chaves és az angol Simon Yates inkább a jövő Tour-győztesei lehetnek. Végül pedig ott van a hazaiak nagy reménysége, a 2016-ban a parádés második helyre befutó Romain Bardet, valamint a talán már utolsó Tourján induló, korábban kétszer (és egyszer doppinggal) győztes spanyol Alberto Contador, aki már túl van a csúcson, de bátorsága és ravaszsága még mindig sok mindenre elég lehet.

Zöld trikó

Az elképzelhető legnagyobb meglepetés a 2017-es Tour de France-on az lenne, ha nem a szlovák Peter Sagan nyerné a legjobb sprinternek járó zöld trikót. Pedig valószínűleg idén sem ő a legjobb sprinter a mezőnyben, de ez az előző öt évben sem zavarta abban, hogy nyomasztó fölénnyel nyerjen Párizsban. Sagan jó sprintben, jó szökésben, ráadásul nagyon okosan is versenyez. És idén még külön motivációja is van: ha megint sikerülne nyernie, behozná a Tour-örökranglistán hat zöld trikóval vezető német Erik Zabelt.

Ha Sagan eljut Párizsig, szinte biztosan nyer. Ha nem, akkor a sprintekben talán nála valamivel jobb, viszont jóval kevésbé sokoldalú versenyzők közül léphet előre valaki. Az ausztrál Michael Matthews, az egyetlen, akinél még a sokoldalúsággal sincs baj, vagy a vegytiszta sprinterek közül a német Marcel Kittel, John Degenkolb és Andre Greipel, a francia Arnaud Demare vagy végső esetben a nagy visszatérő angol Mark Cavendish, akinek elsődleges célja hogy az eddigi 30 szakaszgyőzelméhez hozáádva megszorongassa a Tour örökranglistáján 34 szakasszal vezető Eddy Merckx-et.

Fehér trikó

Az 1992. január 1. után született legjobb versenyzőnek járó trikó győztese idén is egy olyan fiatal lesz, aki az összetettben is a legjobb 10, talán a legjobb 5 között van. Tavaly az angol Adam Yates összetett negyedikként vitte haza a fehér trikót, amire idén ikeröccse, Simon pályázik. Ő is lenne a legnagyobb esélyes, de csapatában, az Oricában ott van Esteban Chaves is, és lehet, hogy Yatesnek elsősorban az ő sárga, nem a saját fehér trikós álmaival kell majd foglalkoznia.

Ha nem Yates, akkor a kis dél-afrikai Louis Mentjes a legkomolyabb esélyes a legjobb fiatal címére, neki eddig nagyon meggyőző volt a szezonja, és a kevés időfutam is segítheti. Ha ő nem, akkor a francia Warren Barguil és Pierre Latour vagy a német Emmanuel Buchman futhat be fehérben Párizsba.

Pöttyös trikó

A hegycsúcsokon legtöbb pontot szerző vesenyzőnek járó pöttyös trikó győztesét mindig nehéz megtippelni. Valamelyik korai szakaszon sok pontot szerző szökevény megtartja Párizsig, rámegy valamelyik az összetettért induló, de már az elején kisikló versenyző, vagy esetleg valamelyik kisebb, nagy esélyes nélküli csapat vezetője direkt ezért indul? Az esélyesek közt a baszk Ion Izagirrét, a francia Thibaut Pinot-t és a tavaly győztes lengyel Rafal Majkát említik először, de itt tényleg nagyon nyílt a verseny.

A CSAPATOK

Idén még utoljára mind a 22 induló csapat kilenc versenyzőt indíthat a Touron, jövőre minden bizonnyal már csak nyolcat. A szervezők ettől azt várják, hogy egy-egy erős csapat kevésbé tudja teljesen kontroll alatt tartani a versenyt, a profi bringások viszont morgolódnak, mert így kevesebben kereshetnek majd sok pénzt. Mindenesetre az idei 22 csapat nagyon különböző célokért küzd majd.

Ag2r La Mondiale

Romain Bardet tavaly mindenkit meglepve második lett, de idén ez még nagyobb csoda lenne. Ennek ellenére a francia csapat neki fog dolgozni, és - elsősorban Oliver Naesen révén - megpróbálnak elcsípni egy szakaszgyőzelmet.

Astana Pro Team

Aru és Fuglsang személyében két, ha nem is sárga trikóra, de legalább dobogóra vagy pöttyös trikóra esélyes versenyzőjük van. Jobban teszik, ha gyorsan eldöntik melyikükért küzdenek, mert nem ők lennének az első csapat a Tour történetében, amelyik teljesen belebukik a kétvezetős felállásba.

Bahrain-Merida

Ahhoz képest, hogy a szezon egyik új csapatába milyen sok pénzt beleöltek, elég gyenge felállásban érkeznek a Tourra. Sem az összetettre indított Ion Izagirre, sem a sprinter olasz Sonny Colbrelli nem szakmája legjobbja. Talán egy szakaszgyőzelem leesik.

BMC Racing Team

Nyolc ember azért küzd majd, hogy Richie Porte 32 évesen feljusson a csúcsra.

Bora-Hansgrohe

Nyolc ember azért küzd majd, hogy Peter Sagan a szivárványos világbajnoki mez helyett inkább a zöldet hordhassa. A hegyekben Sagan pihen és egykerekezéssel szórakoztatja a közönséget, úgyhogy addig Rafal Majka megpróbálkozhat valamivel.

Cannondale-Drapac

A sárga trikóra reálisan esélyes emberük nincs, nagyon erős, szakaszgyőzelmekért hajtójuk viszont legalább négy: Andrew Talansky, Rigoberto Urán, Pierre Rolland és Dylan Van Baarle. Ott kell lenniük minél több szökésben, és akkor össze is jöhet legalább egy.

Cofidis

A mezőny egyik leggyengébb csapata, amely csak szabadkártyás meghívottként van ott a Touron. A sprintekben a nagyon erőszakos Nacer Bouhanni, a szökésekben Luis Angel Mate zavarhat valamennyi vizet.

Dimension Data

A fő cél Mark Cavendisht segíteni a sprintben, és bízni abban, hogy Edvald Boasson Hagen valahogy csodát tesz egy szakaszon.

Direct Energie

Szintén szabadkártyás csapat, kilenc francia versenyzővel. Két nagy öreg, Sylvain Chavanel és Thomas Voeckler, valamint egy rakás fiatal, különösen az ígéretes Lilian Calmejane próbálnak majd megnyerni egyetlen egy szakaszt.

FDJ

Thibaut Pinot nagyon készült az idei Giróra, ahol végül éppen csak, de lemaradt a dobogóról. A Touron valószínűleg már csak szakaszgyőzelmek üldőzésére maradt ereje. Arnaud Demare pedig a legjobb francia sprinterként próbálkozik majd.

Fortuneo-Vital Concept

Az egész mezőny leggyengébb csapata. Tőlük már néhány hősies, de teljesen eredménytelen szökés is szép eredménynek számít.

Katusha-Alpecin

Először is azt szeretnék, hogy Tony Martin megnyerje az első szakaszt és az így automatikusan járó első sárga trikót. Aztán azt, hogy Martin nyerjen a Marseille-i időfutamon is. Ha ez összejönne, harmadszorra már nem is kérnének semmit.

Lotto NL-Jumbo

Ha valaki el tudja halászni a düsseldorfi sárga trikót Tony Martin elől, az talán a szlovén, egykor még síugrónak induló Primoz Roglic. Ha neki nem sikerül, nyolc társa kétségbeesetten fog küzdeni a szökésekben legalább egy szakaszgyőzelemért.

Lotto Soudal

A sprintekben André Greipel, a hegyekben Thomas de Gendt küzd majd a szakaszgyőzelemért. És nagyon figyeljünk Adam Hansenre. A 36 éves ausztrálnak ez lesz sorozatban a 18. háromhetes versenye, az előző 17-en mind végig is ment, amihez még megközelítő teljesítmény sincs a kerékpársport történetében.

Movistar

Elvileg két sárga trikóra esélyes versenyzőjük is van Quintanával és Valverdével, de valami azt súgja, hogy inkább azért fognak küzdeni, hogy az öreg spanyol szakaszokat nyerjen, a már nem annyira fiatal kolumbiai pedig odaférjen negyedszerre is a dobogóra. Tőlük függetlenül is az egyik legerősebb csapat a mezőnyben, kérdés, hogy a maradék hét versenyzőjük a két főnök segítésén kívül kap-e engedélyt bármilyen más produkcióra.

Orica-Scott

Nekik is két kiemelkedő egyéniségük van, és itt végképp nehéz kérdés, hogy végül kiért fognak dolgozni. Elvileg Esteban Chaves az erősebb, állt már dobogón Girón és Vueltán is, de idén egy térdsérülés miatt nagyon keveset tudott eddig versenyezni. Amikor éppen nem nekik kell dolgozni, Keukuleire, Albasini és Kreuziger megpróbálnak majd szakaszt nyerni. Mindig az Orica szállítja a legjobb videós anyagokat, érdemes feliratkozni a Youtube-csatornájukra.

Quick-Step Floors

Gilbert és Stybar szökésekben, Kittel a sprintekben próbál majd szakaszt nyerni. Az ír Dan Martinnak lehet esélye egy jó top 10-es helyezésre az összetettben.

Sky

Szokás szerint a legerősebb, szinte nyomasztóan erős csapat, tele olyan nevekkel, mint Geraint Thomas, Mikel Nieve és Mikel Landa, akik akár az összetettért is mehetnének, ha nem kellene Chris Froome-ot segíteniük. Thomas még így is nagyon magasan végezhet. Talán a volt világbajnok lengyel Michal Kwiatkowski kap egy kis szabadságot a csapatmelóból, és megpróbálhat szakaszt nyerni.

Sunweb

Nekik ez már szinte csak tiszteletkör, miután a Girót megnyerte nekik Tom Dumoulin. Michael Matthews a síkabb, Warren Barguil a hegyesebb szakaszokon megy majd a győzelemért, a többiek meg figyelnek az esetleges lepattanókra.

Trek-Segafredo

Ha Contadornak reális esélye nyílik még egy utolsó nagy dobásra, őt kell segíteni. Ha nem, akkor Jarlinson Pantanót és Bauke Mollemát szabadjára engedik a hegyekben. Degenkolb pedig mehet a sprintekért.

UAE Team Emirates

Louis Mentjes és a kis kolumbiai Darwin Atapuma minden hegyi szakaszt látványosabbá fog tenni, bár az első már túl jó ahhoz, hogy az igazán nagyok túl messzire elengedjék. A többieknek maradnak a szökések.

Wanty-Groupe Gobert

Szabadkártyás francia belga kiscsapat, akiknek minden szökésben töltött kilométer ajándék, azon túl bármi pedig a lottó ötös megfelelője.

DOPPING

Semmi sem változott. A nagy öregek közül sokan buktak le, vagy legalábbis keveredtek doppingganyús ügybe. Contador, Valverde és a többiek, akik még bocsánatot kérni sem képesek, csak kifogásaik vannak. A Sky egyre mélyebbre süllyed a hazugságaival, és valahogy egyre többen érzik úgy, hogy már nem az a kérdés, hogy lebuknak-e, hanem hogy mikor. És hogy kit rántanak magukkal. Froome-ot? Mindenkit, aki valaha megfordult náluk, mint például Richie Porte?

A pohár félig üres, mert ennek sose lesz vége. De félig teli, mert legalább a kerékpársport tisztában van azzal, hogy mekkora szarban van, szemben számtalan sportággal, amelyek még mindig ott tartanak, ahol a bringa az 1998-as Tour és Lance Armstrong előtt amikor mindenki félrenézett, és leköpték, aki meg mert szólalni.

Vagy legyen háromgyedig tele, úgyis rohadt jó Tour lesz ez is.