20 évvel ezelőtt az egyházakkal való megbékélés jegyében Horn Gyula miniszterelnök aláírta a vatikáni szerződést, amivel nagyvonalúan biztosította a magyar katolikus egyház finanszírozását. A megállapodás legfontosabb eleme az volt, hogy az ötvenes években elvett ingatlanok nagyobb részéért cserébe az egyház örökjáradékot kap az ingatlanokért. Dönthettek persze úgy is, hogy visszakérik az adott ingatlant, vagy hogy annak ellenértékét egy összegben, a járadék viszont éves szinten stabil finanszírozást biztosított, így több ingatlannál is ez lett a választott megoldás, mert az államnak a visszaadás, és az egyösszegű kifizetés is túl drága lett volna a kilencvenes években.

Később a többi egyházzal is olyan megállapodás született, ami a vatikáni szerződést vette alapul.

1998-ban az ingatlanjáradék összege 3,2 milliárd forint volt, az idei költségvetésben már

17 milliárd 720 millió forint.

1998-as áron számítva az egyházak akkor 67 milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjogáról mondtak le.

A járadék összege nemcsak az inflációt követi, azt már az első Orbán-kormány is ötszörösére emelte, most pedig már majdnem éve 18 milliárdnál tartunk.

A Népszava számításai szerint eddig több mint 200 milliárdot kaptak járadékként az egyházak.

Eredetileg a katolikus, a református és az evangélikus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a baptista egyház részesült ingatlanjáradékban, a lista később az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséggel bővült (a Mazsihisz támogatásának rovására). Létszámának megfelelően a katolikus egyháznak jut a legnagyobb szelet a járadéktortából. (Népszava)