Univision: a spanyol ajkú amerikaiak szövetségese a háborúban, amit Trump indított a bevándorlók ellen

Az Amerikai Egyesült Államok 325 millió lakosából 45 millióan beszélik a spanyolt anyanyelvként vagy második nyelvként, nagyjából annyian, ahányan Spanyolországban összesen élnek – ezzel Mexikó és Kolumbia után az USA-ban él a harmadik legnagyobb spanyol ajkú közösség a világon.

Az USA-ban élő spanyol anyanyelvűeknek ugyanakkor csak a fele állítja azt magáról, hogy jól beszél angolul, a többiek vagy csak simán jól, vagy rosszul, vagy sehogy. Nem kellett sok ész ahhoz, hogy valaki rájöjjön: szórakozni, kulturálódni, hírekhez jutni ők is akarnak, úgyhogy a múlt század közepe táján a lapok mellett több olyan televíziós csatorna is létrejött, ami kifejezetten a spanyol anyanyelvű közönség igényeit igyekezett kiszolgálni. Közülük a legnagyobb, a Univision ugyanúgy kezdte, mint a többiek: spanyol nyelvű filmekkel, szappanoperákkal, valóságshow-kkal és, ami a nézettség szempontjából a legfontosabb, a focival (értsd: soccer). A siker borítékolható volt: idén júniusban például a Mexikó-USA futballvilágbajnoki selejtező közvetítése a Univisionon 4,5 millió USA-beli nézőt produkált, többet, mint bármelyik csatornán futó bármely futballmeccs 2017-ben, és több spanyol ajkú nézőt vonzott, mint az NBA-döntő első négy mérkőzése együtt.

Általában igaz, hogy azokon az észak-amerikai területeken, ahol sok spanyol ajkú él (mint Floridában, Dél-Kaliforniában és New Yorkban), a Univision nézettsége a nagy angol nyelvű országos csatornákéhoz fogható, de ehhez az eredményhez idő kellett, mert ami a híreket illeti, a Univision kezdetben lárvaállapotban leledzett: a híradó kimerült abban, hogy máshonnan átvett felvételeket mutogattak, a bemondók pedig spanyolul bemondták, hogy mit látunk éppen.

A bemondók mostanra úgy kinőtték magukat, hogy a csatorna legismertebb arca, Jorge Ramos, a több háborús konfliktust megjárt veterán televíziós bemondó-riporter (anchor) ma már nemcsak a spanyol, hanem az angol nyelvű közönség szemében is vitathatatlan celeb, aki két éve felkerült a Time a világ 100 legbefolyásosabb emberének listájára, a méltatást pedig nem más írta róla, mint a televíziós újságírás nagyasszonya, Christiane Amanpour.

Trump kellett hozzá

Ramos és a Univision talán soha nem érhetett volna el ekkora népszerűséget, ha 2017-ben nem történik meg az elképzelhetetlen, és az amerikaiak nem választják meg elnöküknek az idegengyűlöletet a zászlajára tűző, a jámbor amerikaiakat kerítésépítéssel és a bevándorlók száműzetésével hitegető (más értelmezésben: riogató) közveszélyes bohócot, Donald Trumpot – azt a Trumpot, aki kampányának nyitóbeszédében rögtön azzal indított, hogy Mexikó nemi erőszaktevőket, bűnözőket és drogot exportál az USA-ba.

Jorge Ramos üdvözli rajongóit a 2016-ban az amerikai-mexikói határon megrendezett RiseUp As One koncertenFotó: SANDY HUFFAKER/AFP

Ramos, aki maga is Mexikóból származik, ebben a feszült helyzetben azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy még 2015-ben, alig néhány hónappal azután, hogy Trump bejelentette: indul a következő elnökválasztáson, nem átallott megjelenni egy sajtótájékoztatón, ahol felelősségre vonta a leendő elnököt tervezett menekültpolitikája miatt. Trump nem engedte szóhoz jutni, majd nemes egyszerűséggel kidobatta a teremből a kérdezés jogához ragaszkodó riportert azzal, hogy menjen vissza a Univisionhöz (utána viszont még azt is letagadta, hogy egyáltalán tudná, ki az a Ramos).

A Univisionnek nemcsak a nézői, hanem még a munkatársai is jórészt közép- és dél-amerikai bevándorlókból és hozzátartozóikból állnak, akiknek minden olyan információ, ami a kormányzat menekültellenes lépéseiről szól, egzisztenciális jelentőséggel bír.

A hivatalosan New Yorkban székelő, gyakorlatilag Miami egyik elővárosában, Doralban működő csatorna ezt a piaci rést, a spanyol ajkú bevándorlók növekvő információéhségét felismerve Trump megválasztása óta komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy megerősítse hírszolgáltatását, és mára kifejezetten erős gárdát sikerült összehoznia: Isac Lee hírfőnök, a Noticias Univision vezetője korábban Kolumbiában nyomozott a politikusok és a drogbárók összefonódása után, a képszerkesztő David Maris Venezuelából menekült el, miután halálos fenyegetéseket kapott, a hírrészleg elnökének, a kolumbiai Daniel Coronellnek a hatéves kislányát fenyegették meg életveszélyesen,  de a munkatársak között rajtuk kívül is többen vannak, akiket hazájukban oknyomozó tevékenységük miatt kirúgtak az állásukból, vagy éppen túszúl ejtették őket.

Migránskontent

Nem csoda, hogy a Univision legnépszerűbb anyagai a foci mellett egyértelműen a bevándorlók helyzetére vonatkozó kérdések és az azokra adott válaszok. Milyen papírok legyenek nálam, ha kimegyek az utcára? Mit tegyek, ha az ICE (U.S. Immigration and Customs Enforcement, a szövetségi migránsrendőrség) rámtör az otthonomban? A csatorna a témában érintettek első számú hírforrásává vált, ami különösen azért fontos, mert a szövetségi kormányzat meglehetősen kaotikusan működik, egymás után hozza az ellentmondásos rendelkezéseket, a bevándorlók között pedig időről időre felütik a fejüket a rémhírek a kilakoltatásról, a száműzetésről vagy a mexikói határon bevezetett intézkedésekről.

A Univision volt az, ami nemrég kinyomozta, hogy nem igaz a pletyka, miszerint a belbiztonsági minisztérium összefogdossa és buszokkal deportálja a bevándorlókat; igaz viszont, hogy Trump megvonja a szövetségi támogatást az úgynevezett menedékvárosoktól (sanctuary cities) amelyek nem voltak hajlandók engedelmeskedni a szövetségi kormányzatnak, és nem utasították a rendőrségüket arra, hogy indítson hajtóvadászatot a bevándorlók ellen. A Univision számolt be elsőként arról is, hogy Trump visszavonta azt a Barack Obama által hozott, 2014-es rendeletet, a DAPA-t, ami a családok szétszakítását elkerülendő védte a már USA-állampolgárként született gyerekek nem állampolgár szüleit a deportálástól.

A csatorna hírosztályának felettébb alapos, szakszerű, a közszolgálatiság fogalmát messze kimerítő buzgalmának tudható be, hogy a Univision és Trump-kormányzat viszonya mostanra kifejezetten elmérgesedett, és alkalmanként gyerekes csatározássá fajult: miután az elnök úgy en bloc lebűnözőzte a mexikóiakat, a Univision bosszúból kiszállt a Trump-féle szépségversenyek, a Miss USA és a Miss Universe közvetítéséből; válaszul Trump félmilliárd dolláros pert indított, és mintegy mellékesen, kicsinyes bosszúból kitiltotta a Univision alkalmazottait Miamiban található golfpályáiról.

A viszontagságok ellenére a Univision, ahhoz képest, hogy kívülről nézve milyen rétegcsatornának tűnik, kifejezetten sikeres és terjeszkedő üzletpolitikát folytat: 2015-ben megvásárolta az afro-amerikai közönséget célző The Rootot, aztán az ABC 50 százalékos részesedését a Fusionben, ami már nem a spanyol, hanem az angol nyelvű közösségre hajt, csakúgy, mint a 2016-ban felvásárolt egyetemi vicclap, az Onion, illetve a Gawker-birodalom tönkretétele után fennmaradt darabjai, a Gizmodo, a Kotaku és a Jezebel, amikre szintén a 2016 eleje óta 300 millió dolláros akvizíciókat végrehajtó Univision tette rá a kezét.