35 év után áll színpadra a magyar progresszív rock és elektronikus zene úttörője
Július 20-án és 21-én (jövő hét csütörtökön és pénteken) 35 év után, két koncert erejéig újra színpadra áll a hetvenes-nyolcvanas évek úttörő magyar progresszívrock-zenekara, a Panta Rhei.
A Panta Rhei 1974 és 1982 között működött, két nagylemeze jelent meg. Sosem volt igazán sikeres zenekar, de tulajdonképpen profivá sem vált. Alapítói, a Szalay testvérek, Sándor és András mindketten fizikusok, végig kutatói pályájuk, illetve az egyetemi tanulmányok mellett zenéltek. Éppen fizikusi képzettségük tette lehetővé, hogy megépítsék Magyarország (sőt, az egész keleti blokk) első komoly szintetizátorait. Az Emerson, Lake and Palmer és Walter Carlos lemezeit hallgatva próbálták kitalálni, hogyan működhetnek a szintetizátorok, amikkel a nyugati zenészek már elkezdtek kísérletezni. Akkoriban nem csak hogy nem tudtak hozzájutni ezekhez a méregdrága hangszerekhez, de még képen sem láttak szintetizátort, így teljesen saját ötletből építették az első hangszereiket.
A Panta Rhei így hazai (sőt: a vasfüggönyön túli) elektronikus zene úttörője is lett, ők adták ki az első teljes egészében elektronikus zenét tartalmazó magyar albumot, PR Computer címmel. (1983-ban jelent meg, akkor a zenekar már tulajdonképpen nem létezett.) Még egy nagylemezük volt, a Laár Andrással együtt készült Panta Rhei. Laár alig egyévnyi tagság után ki is szállt a zenekarból, és megalapította a KFT-t.
link
Forrás
Ironikus, hogy a Panta Rheinek talán az a leghíresebb lemeze, amely soha nem jelent meg. Ez volt a magyar kommunista rendszer történetének egyetlen olyan könnyűzenei albuma, amelyet valóban bezúztak: a lemezgyár már kinyomta, de a boltokba sosem juthatott el. Ez az album Bartók Béla darabjait dolgozta föl, ahogy a korszak más jelentős progresszívrock-zenekarai is szívesen nyúltak komolyzenei vagy kortárs témákhoz. A Bartók-örökösök azonban nem adtak engedélyt a feldolgozásra. (Miközben külföldi zenekarok – például éppen az Emerson, Lake and Palmer – simán kiadtak Bartók-feldolgozásokat.)
A zenekar 1982-83 körül megunta a népszerűségért folytatott, reménytelennek tűnő küzdelmet. Szalay Sándor gitáros tudományos pályája egyre meredekebben ívelt felfelé, rövidesen az Egyesült Államokba költözött. Ma a Johns Hopkins Egyetem professzora, talán a legnagyobb hatású élő magyar természettudományos kutató, a modern kozmológia egyik atyjának tartják, és komoly szakértője az adatintenzív számítógépes rendszereknek is. (Szalay professzorral tavaly év elején készítettünk interjút, tessenek elolvasni.) Szalay András megmaradt a hangszereknél: hangszerfeltaláló és -építő, több szabadalom tulajdonosa, dolgozott világcégeknek, hangszereit használják világszerte, szakterülete a gitárszintetizátorok és effektek. Az Origó (még a régi, rendes, nem ez a hülye-Origó) nagyon hosszú, nagyon érdekes cikket közölt róla 2014-ben.
link
Forrás
A zenekar virtuóz billentyűse, Matolcsy Kálmán már elhunyt, az eredeti dobos, Beke Csaba külföldön él, nem tudott hazajönni a koncertre. A jövő heti koncerten, a Rockmúzeumban a zenekar régi tagjai közül Ács Enikő (ének) és Nagy József (fuvola) lép föl a Szalay testvérekkel, illetve vendégzenészek egészítik ki a Panta Rheit. Játszanak majd Bartókot, King Crimsont, Emersont meg persze saját számokat.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.