Balog Zoltán: A magyar kormány még nem döntötte el, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányság tehertétel vagy erőforrás

Az emberierőforrás-miniszter Tusványoson kora délután egyebek mellett arról beszélgetett Novák Katalin Emmi-államtitkárral és kutatókkal, hogy milyen eredményei lettek a 2016-os magyar ifjúságkutatásnak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (jobbra) a Kató Bélától, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökétől (balra) ajándékba kapott kalappal Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban július 20-án.Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

Az Index tudósítása szerint szóba került, hogy a magyar családok néhol, például Szlovákiában azért nem adják a gyereküket magyar iskolákba, mert azokba sok cigány gyerek jár, és ekkor Balog Zoltán azt mondta:

„A magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.”

Balog szerint ezt el kell dönteni, és azután programot készíteni. Mint mondta, a cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán. Szerinte azt is el kell dönteni, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kell-e a cigány gyerekeknek, külön programmal.

Balog azzal a szöveggel is előjött, hogy ha megnézzük, több nagy európai ország első emberének nincs is gyereke, míg a magyar kormány gyermekátlaga 3 fölött van. „Ha a gyermekvállalási kedv eléri a kormánytagok gyermekvállalási kedvét, akkor a magyar jövőért nem kell aggódni” – viccelődött a miniszter. (Index)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.