Ki lehet toloncolni Németországból a terrorizmusra hajlamosnak tartott külföldieket, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt

Terrorizmus
2017 július 27., 16:33

A német alkotmánybíróság döntése értelmében ki lehet toloncolni Németországból a terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott külföldieket, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt. A határozat szerint a kitoloncolás elrendeléséhez nem szükséges, hogy az illető részéről konkrét veszély fenyegessen, vagyis nem csak akkor lehet egy terrorveszélyesként számon tartott embert eltávolítani az országból, amikor a hatóságok tudomást szereznek arról, hogy merényletre készül, és ezért eljárást indítanak ellene, hanem elég az is, ha arra utaló jeleket tapasztalnak, hogy veszélyessé válhat.

A bíróság a döntésével kimondta, hogy összefér az alaptörvénnyel az ún. harmadik – nem EU-s – országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 58. paragrafusa, miszerint elrendelhető a külföldiek kitoloncolási őrizetbe vétele és kitoloncolása, ha miattuk „tényeken alapuló prognózis” alapján az ország biztonságát fenyegető súlyos veszély vagy terrorcselekmény elhárítására lehet szükség.

Ez a paragrafus a 2011. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások után keletkezett, de csak a tavaly karácsonyi berlini iszlamista terrormerénylet után kezdték számottevő mértékben alkalmazni.

Rendőrök és mentősök 2016. december 19-én, a berlini teherautós támadás után
photo_camera Rendőrök és mentősök a tavaly decemberi berlini teherautós támadás után Fotó: Michael Kappeler/dpa/AFP

Az alkotmánybíróság egy algériai származású férfi ügyében döntött. A német feleségével és két gyerekével Brémában élő 36 éves férfit a hatóságok azért akarták eltávolítani az országból az 58. paragrafus alapján, mert az Iszlám Állam támogatójának tartották, és feltételezték, hogy nem riad vissza az erőszaktól.

Arra hivatkoztak, eldicsekedett azzal, hogy egyik fivére és egyik nővére öngyilkos merényletet hajtott végre Irakban az ISIS nevében, és dicsőítette a szintén az ISIS követőjeként gyilkoló berlini támadót, Anis Amrit.

A férfi megtámadta a brémai szenátus – tartományi kormány – kitoloncolási határozatát. Az ügy a közigazgatási bíróság után került az alkotmánybírósághoz, ami helybenhagyta a döntést, így azt a megkötést is, hogy a német hatóságoknak a kitoloncolás előtt be kell szerezniük az algériai szervek kötelező érvényű állásfoglalását arról, hogy az illetőt hazájában méltányos, erőszakmentes elbánásban részesítik.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi, júliusi adatai alapján 690 terrorveszélyes iszlamista szerepel a német hatóságok nyilvántartásaiban. Ez új történelmi csúcs, és jelentős emelkedés a tavaly év végi 549-hez képest. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.