Tuzséri mérges gáz: a legfontosabbat eltitkolta, majd a balesetről író újságíróra támadt a katasztrófavédelem

Péntek délután - miután a témában cikket írtunk - végre a katasztrófavédelem is megnyilvánult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy részét négy napja félelemben tartó, eddig félig titkosan kezelt kamionbaleset ügyében. A megnyilvánulás, némileg meglepő módon, a 444 újságírójának személyeskedő megtámadása volt.

Az egész esetet az tette izgalmassá, hogy az illetékesek még az érintett lakosokat és önkormányzati, államigazgatási vezetőket sem informálták az ügy legalapvetőbb elemeiről sem egész héten, kezdve azzal, hogy mi is van a Tuzsér és Komoró között felborult kamion tartályában.

Most már tudjuk: etilén-oxid, szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, mérgező anyag, amit a vegyiparban alapanyagként használnak.

A baleset még hétfőn történt. Azon túl, hogy a police.hu-n megjelent róla egy rövid hír, a következő napokban semmit sem közöltek az esetről, míg csütörtökön meg nem jelent egy MTI-hír. A nagyközönség - ha odafigyelt a dátumokra - ebből tudhatta meg egyáltalán, hogy csak három nap elteltével kezdődik a jármű műszaki mentése. De még ebből az MTI-hírből is kimaradt, hogy pontosan mi az a veszélyes anyag, amit a teherautó szállított, és hogy az mennyire veszélyes. Illetve az is kimaradt, hogy miért kellett három nap ahhoz, hogy egyáltalán nekifogjanak a szivattyúzásnak.

A 444 pénteken azért írt egyáltalán cikket, mert csütörtökön délután több helybéli keresett meg párhuzamosan azzal, hogy nekik a világon semmit nem mondanak, az emberek félnek, azt sem tudják, mi folyhat ki abból a kocsiból. Miközben a katasztrófavédelmisek azt sugallják a környékbelieknek, hogy jobban teszik, ha messzebbre viszik a gyerekeket.

A titkolózás miatt persze mindenféle sztorik kezdtek keringeni, kezdve azzal, hogy a sofőr testét napokig nem merték kivenni a vezetőfülkéből. 

A katasztrófavédelem válaszából kiderült, hogy alapvetően még ez a hír is igaz volt, azzal a pontosítással, hogy szegény 26 éves román sofőr teste egy napig hevert a fülkében, mire kiszabadították. 

Eddig tartott a cikk érdemi része. 

Azok kedvéért azonban, akik szeretik a hivatali arrogancia szép példáit olvasni, teljes terjedelmében idemásolom, hogyan válaszol ma egy munkáját végző újságírónak az a katasztrófavédelem, amely 3-4 napig tartott vissza alapvető információkat, egy egész környéket taszítva ezzel félelembe. A hibás természetesen ezért is én vagyok, akit napok múltán riasztottak az alulinformált helyiek, ki más lenne. A katasztrófavédők szerint a lakosság bizalmát nem az előttük titkolózó katasztrófavédelem, hanem az ügyről részleteiben egyedüliként beszámoló lap ingatja meg:

A 444.hu a mai napon közzétett cikkében egy július 24-i, Tuzsér és Komoró között bekövetkezett balesettel és annak körülményeivel foglalkozik. A cikk szerzője írása megjelentetése előtt másfél órával elküldte az esettel kapcsolatos kérdéseit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivői email-címére. Az a tény, hogy a kérdések megküldése és a cikk megjelenése közt másfél óra sem telt el, erősen kérdésessé teszi, hogy az újságíró választ várt-e egyáltalán kérdéseire. Ha ugyanis az újságírói etika alapjait szem előtt tartva objektív képet kívánt volna olvasói elé tárni, akkor megvárta volna a válaszokat és azokat figyelembe véve írja meg dolgozatát.

Ebben az esetben persze nehezebb lett volna titokzatos esetként, találgatásokra, olykor saját bevallása szerint is pletykákra alapozott cikket kerekíteni egy olyan balesetből, amelyben egy ember életét veszítette, és amelynek kezelésében több hatóság megfeszített munkával, a szükséges szakértelemmel és körültekintéssel végzi a munkáját. Ha az újságíró megvárta volna a katasztrófavédelem válaszát, akkor arról tájékoztatta volna olvasóit, hogy a baleset bekövetkezését követő pár percen belül valamennyi érintett hatóság szakemberei a helyszínen voltak, biztosították a veszélyes anyagot szállító járművet, gondoskodtak a környéken lévők biztonságáról, és minden szükséges lépést megtettek abban a pillanatban, ahogy azt veszélyes anyag jelenlétében, a szakma szabályait betartva lehetőség volt (a holttestet például a veszélyes anyag tűz- és robbanásveszélyessége miatt másnap lehetett biztonságosan kiemelni). Tudósíthatott volna például arról, hogy 740 méteres védőzónát kellett kijelölni ahhoz, hogy a környéken élők biztonságban legyenek, hogy hány szakembernek kellett összehangoltan dolgoznia a siker érdekében, kezdve a közút, a vasút, a rendőrség vagy éppen az önkormányzat részéről. Írhatott volna arról is, hogy milyen helyzet alakult ki és azt hányan és milyen megoldásokkal kezelik, hogy a helyben élők és dolgozók miféle tájékoztatást kaptak, vagyis hogy mindenki pontosan tudja, a munkálatok biztonságos elvégzése érdekében kijelölt biztonsági zónán belül mennyire kockázatos és megfeszített munka zajlik. Mindezen valós információktól a 444.hu megfosztotta olvasóit.

Sajnálattal vesszük tehát, hogy az újságíró nem ezt az utat választotta, vagyis nem tájékoztatta olvasóit teljeskörűen és objektíven arról, mi zajlik egy olyan összetett beavatkozás során, mint a cikkben hivatkozott eset. A Tuzsérhoz közel bekövetkezett balesetben ugyanis egy 22 tonnányi veszélyes anyagot (etilén-oxidot) szállító jármű borult árokba, amelynek műszaki mentése még a gyakorlott szakemberek számára is kihívás. A katasztrófavédelem beavatkozó állománya a szállítmányozó cég szakembereivel együtt a legteljesebb körültekintéssel végezte és végzi még jelenleg is a munkáját. Érthetetlen tehát az az eljárás, amelynek „eredményeként” egy, a lakosság bizalmának megingatására alkalmas újságcikk született meg.

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Kommunikációs Szolgálat

;