Az etióp kormány bejelentette, hogy hamarosan személyigazolványt fognak kapni az országban élő rasztafári közösség tagjai. A vallási közösség régóta bármiféle polgárjogi elismertség nélkül élt az afrikai országban. Az igazolványokkal a kormány tájékoztatása szerint tartózkodási engedély és a legtöbb jog birtoklása is jár majd, ugyanakkor állampolgárok továbbra sem lehetnek majd a raszták. 

Becslések szerint több száz - akár ezer raszta élhet az országban, főleg a fővárosban, Addis Ababában, illetve a fővárostól 250 kilométerre fekvő Shashamane városában. A rasztafári vallás követői az ötvenes években érkeztek az országba, amikor Etiópia egykori császára, Hailé Szelasszié több száz hektárnyi földet ajánlott fel nekik. 

A rasztafariánus vallás Jamaicából ered, és igazán a harmincas években kapott lendületet, amikor Szelasszié hatalomra került Etiópiában. A vallás képviselőinek hite szerint a feketék a kiválasztott nép, de hányatott sorsuk megakadályozza őket abban, hogy a gondviselés által kijelölt útra lépjenek. A mozgalom hatalmas lelkesedéssel követte Szelasszié koronázását, benne látták Isten földi inkarnációját. Ekkor indultak meg nagyobb számban az afrikai országba. 

Szelasszié maga sosem tudott igazán mit kezdeni ezzel a hittel: amikor 1966-ban Jamaicába utazott, döbbenten figyelte az érkezésre összegyűlt százezres ünneplő tömeget. 

Az etióp kormány intézkedése egy meglehetősen feszült belpolitikai helyzetben született meg: a kormány ellen rendszeresek a tüntetések gazdasági és politikai okokból is. A százmilliós országot jelenleg a lakosság mindössze hat százalékát kitevő Tigrinyák népcsoport által dominált kormány irányítja, amit nem néznek jó szemmel az Oromos és az Amhara közösségek tajgai. (Quartz)