Kedd délután a Reddit magyar sarkában zajlott egy AMA, vagyis a topikban megszólaló vendégtől bármit lehetett kérdezni. A leírás szerint ezúttal a vendég a fideszes kormánymédia egyik alkalmazottja volt. 

„Nem a belpolitikai sárdobálással foglalkozom, nem is bírnám, de mivel egy szerkesztőségben vagyunk ezért rengeteg dologra rálátok. Az orgánum nevét, típusát és beosztásomat nem szeretném megadni anyagi biztonságom érdekében, de úgy érzem így is sok érdekes és tanulságos infóval szolgálhatok. Most feldobom ezt a threadet, jöjjenek a kérdések, ma este 10-ig mindenre igyekszem válaszolni. A modoknak igazoltam magam.”

– szólt a beharangozó szöveg, ami alatt egy moderátor közölte, hogy az OP megfelelő módon bizonyította a modcsapat felé, hogy az, akinek mondja magát. 

(Fontos hangsúlyozni, hogy a hasonló reddites anon AMA-k szükségszerű jellegzetessége, hogy nincs további lehetőségünk megbizonyosodni arról, hogy tényleg az válaszol, aki állítja magáról, ezért természetesen érdemes mindig némi fenntartással olvasni az ilyen topikokat, de a moderátorok szerepe éppen abban van, hogy amennyire lehet, csökkentsék ezt a veszélyt. Ettől még ez a lehetőség most is fennáll, még ha a beszélgetés maga elég hitelesnek is tűnik.)

A keddi beszélgetésből az hamar kiderült, hogy a válaszoló, ha a kormányközeli médiában is dolgozik, ahogy állítja, akkor viszonylag alul áll a hierarchiában és igazán szaftos részletekre nincs rálátása. Ráadásul saját bevallása szerint nem is belpolitikai vonalon mozog. Így bombasztikus leleplezések helyett inkább csak érdekes információmorzsákat árult el a fideszes propagandagépezet működéséről. 

Arra a kérdésre például, hogy honnan derül ki a szerkesztőség számára, kik az új célpontok, hogyan megy végig az új irányvonal a szerkesztőségen, elmondta, hogy 

„a sajtó megfigyelésem szerint sokkal kézivezéreltebb és nem OV tusványosi beszédéből tájékozódik. A telefon már sokkal korábban jön. Viszont (nálunk) sosem mondják ki, hogy na akkor mától járassátok le a civileket. Hanem úgy van, hogy megbízható riporter 1 kap egy olyan témát, hogy XY civil szervezet nem fizetet adót - ebből kérek egy fősztorit. Megbízható riporter 2 - kap egy sosem látott olasz lapból egy cikket, hogy ezt tessék feldolgozni és menj ki kérdezd meg Deák Dánielt, hogy ezt hogyan értelmezzük. Stb. Az egész igazából úgy működik, mint a katonaság, te nem látod át a taktikát, csak megvan adva, hogy merre lőjj”

Ezek a dolgok felülről érkeznek a reddites anon elmondása szerint a szerkesztőségekbe:

„Ez a vezető szerkesztő, főszerkesztő vagy felelős szerkesztő (kinél hogy nevezik), a szerkesztőség vezetője. Hozzá eljut emailben vagy telefonon (nem tudom, külön szobája van), ő látja át legjobban, de nem ő ötli ki. Ez általában hierarchia szerint csöppög le, ha a rovatvezetőd vagy szerkesztőd mellett állsz akkor néha a gépén megpillanathatsz ilyen emaileket. Te legjobb esetben megkapod, hogy a cikkben mire kell fókuszálni - persze ha kell egyáltalán valamire. A politikailag nem érzékeny témákkal a szerkesztőnek nincs annyi ideje foglalkozni - így például nyugodtan mondhatjuk, hogy a legönállóbbak és szabadabbak a sport*/kultúra/tech stb. rovatvezetői az egész szerkesztőségben, mert ők általában teljesen saját szempontok szerint feltölthetik a helyüket ellentétben mondjuk a főszerkesztővel.
*a sportba most például a FINA világbajnokság alatt eléggé beszóltak, de általában nem annyira szoktak (legalábbis úgy tudom).”

Felmerült az a kérdés, hogy a szerkesztőségben dolgozó kollégák mennyire meggyőződésből csinálják mindazt, amit tesznek. 

„Hidd el ez egymás között a szerkesztőségben is felmerül. Sokan ezt ugyanolyan munkának tartják, mint mondjuk a kéményseprést. El lehet vonatkoztatni ettől. Hazamész, ott vár a feleséget/férjed, barátnőd/barátod vagy elmész bulizni. Senki sem fogja megmondani, hogy a kormánymédiába dolgozol, ha meg igen, mégis miközük hozzá.

Aztán megint mások megeszik a kormánypropaganda egyes részeit. Például azt mondják, hogy ugyanezt csinálják a New York Timesban csak ott Magyarország ellen. Ugyanúgy csúsztatnak és nyilván felülről irányítják őket is.

Aztán van olyan, aki tényleg elhiszi, amit ír. Soha nem találkozott migránssal, csak a magyar híradásokból hallott róluk (mert nem szokott külföldi cikkeket olvasni, mert minek).

Ha becsülnöm kellene akkor 70%-a az újságíróknak csak munkaként tekint erre, és nem meggyőződéses. De ahogyan megyünk felfelé a hiearchiában egyre többen hiszik el a propagandát. A legvéresszájúabbak a szerkesztők, akik tényleg elhiszik, hogy ha az osztrák kancellár csúnyát mond Orbánra, akkor valóban a magyar embereket és Magyarországot támadja. Ők nagyon zártak az ellentmondó információkra.”

Szóba került az is, hogy a kormánymédia nem csak elvakult kormányfanokból áll. Mégis az embereknek csak a lejáratóanyagok ugranak be, pedig dolgoznak ezekben a szerkesztőségekben bőven, akik jó riportokat készítenek, csak nem bel- vagy külpolitikai témába. 

További kérdések és válaszok a reddites threadben olvashatóak.