Több mint 90 százalékos részvétel mellett a szavazatok 98 százalékát szerezte meg a ruandai elnök

külföld
2017 augusztus 05., 05:34
comments 64

Szinte az összes szavazatot besöpörte a pénteki ruandai elnökválasztáson a 17 éve hatalmon lévő elnök, Paul Kagamé, így újabb hét évig irányíthatja az afrikai országot.

Kalisa Mbanda, a választási bizottság vezetője közölte szombatra virradóra, a szavazatok 80 százalékának összeszámlálása alapján, hogy Kagamé a voksok 98,66 százalékát gyűjtötte össze, és nyilvánvaló, hogy megnyerte a választást. A részvételi arány feltehetően meghaladta a kilencven százalékot.

Kagamét immár harmadszor választották meg újabb hét évre államfőnek. Az 59 éves politikus a népirtás 1994-es lezárása óta gyakorlatilag nem enged másnak beleszólást a politikába.

A 2003-as és a 2010-es választásokon a szavazatok 95, illetve 93 százalékát szerezte meg. 2015-ben a választáson részt vett ruandaiak 98 százaléka olyan alkotmánymódosítást szavazott meg, amely további hivatali időt tesz lehetővé számára.

A pénteken tartott elnökválasztáson Kagaménak két kihívója volt, a zöldpárti Frank Habineza és egy független jelölt, Philippe Mpayimana, aki az elmúlt 22 évet emigrációban töltötte. Semmi esélyük nem volt arra, hogy kiszorítsák Kagamét a hatalomból.

A tuszi (tutszi) népcsoporthoz tartozó Kagamé az emigrációban megalapított Ruandai Hazafias Front élén állva véget vetett az 1994-es népirtásnak, amelynek során akár egymillió tuszit és mérsékelt hutut is megölhettek száz nap leforgása alatt. A többségben lévő hutu milíciák a hutu többségű kormánnyal karöltve etnikai tisztogatást hajtottak végre a kisebbségben lévő, de hagyományosan vezető szerepet betöltő tuszik és a mérsékelt, a népirtással egyet nem értő hutukkal szemben.

Kagamé elnöksége alatt az új kormánynak nemcsak a rendet és a biztonságot kellett helyreállítania és a gazdaságot újjáépítenie, de gondoskodnia kellett arról is, hogy az emberek feldolgozzák a történteket. Ebben kulcsszerepe volt Kagaménak, aki ezzel nemzetközi elismerést szerzett. A politikust azonban egyre gyakrabban vádolják bírálói és emberi jogi csoportok jogsértésekkel, a független média elhallgattatásával és az ellenzékiség elnyomásával. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.