A júniusi Budapest Science Meetup-on Szöllősi Gergely (MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport) arról beszélt, hogy milyen stratégiákat használnak a többsejtű szervezetek a mutációk mennyiségének és ezzel a rák kialakulási kockázatának csökkentésére. Az előadás alapjául szolgáló, Nature Communications-ben megjelent tudományos publikáció itt érhető el.
Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. Az előadásban a közelmúltban megjelent elméleti modellünkről beszélek, amely a megújuló szövetek belső dinamikáját írja le. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
A címlapi kép forrása: Lothar Schermelleh
Teljes szakítás az Orbán Balázs-féle átpolitizált vezetéssel, készül az új külpolitikai stratégia. Miről kell szólnia a magyar külpolitikának? Miért baj, ha Brüsszelről csak annyit tudunk, hogy „rossz”? Hogy néznek ki a pragmatikus orosz kapcsolatok? Interjú a Magyar Külügyi Intézet új vezetésével.
Megszűnt az alapítvány, ami az MCC fenntartója volt – mi lesz a hatalmas vagyonnal? Erről, és Paks 2 sorsáról és kérdeztük a miniszterelnököt.
Gemencen vágásterület vágásterületet ér, a Bükkben 200 éves faállományt is kivágtak. A természetvédelem helyzete sem sokkal jobb, mint a gyerekvédelemé.
Pont akkor esik szét még jobban a Fidesz, amikor lenne fogás a Tiszán. Tusványostól a parlamentig, mi hazánkos beszólástól a kibontakozó energiaválságig húzódik a kérdés: megállt már a lejtőn a volt kormánypárt? Erről beszélgettünk a 444 stúdiójában.
Voltak, akiket kirúgtak, mások önként távoztak, azóta évek teltek el. Mi lett azokkal, akik polgári engedetlenséggel álltak ki egy jobb oktatási rendszerért?