A júniusi Budapest Science Meetup-on Szöllősi Gergely (MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport) arról beszélt, hogy milyen stratégiákat használnak a többsejtű szervezetek a mutációk mennyiségének és ezzel a rák kialakulási kockázatának csökkentésére. Az előadás alapjául szolgáló, Nature Communications-ben megjelent tudományos publikáció itt érhető el.
Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. Az előadásban a közelmúltban megjelent elméleti modellünkről beszélek, amely a megújuló szövetek belső dinamikáját írja le. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
A címlapi kép forrása: Lothar Schermelleh
Úgy kezdődött el az új politikai korszak Magyarországon, hogy Orbán Viktor nem ment el személyesen vállalni a felelősséget az elmúlt 16 évért. Megbékélés nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül – üzente Magyar Péter az ellenzékbe szorult fideszeseknek.
Végigkövettük a NER utáni első országgyűlés megalakulását.
A héten sorra dobták be a törölközőt a NER megingathatatlannak tűnő intézményei a Balásy-birodalomtól a Tényekig. Mi ennek az oka és mi jöhet még?
Szituációs gyakorlatokkal és jogszabályok tanulmányozásával készülnek képviselői munkájukra a parlamentbe jutott tiszások. Elmondták, hogy új munkájukkal felborult az életük, de 7/24/365 azért fognak dolgozni, hogy elinduljanak a dolgok az országban.
Kubatov pártigazgató szerint hosszú történet lesz a vereség kiértékelése, Pócs János szerint a kullancsoktól és a luxizóktól meg fognak szabadulni, míg Bánki Erik a megújulást inkább a párton belüli fiatalításban látja.