A júniusi Budapest Science Meetup-on Szöllősi Gergely (MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport) arról beszélt, hogy milyen stratégiákat használnak a többsejtű szervezetek a mutációk mennyiségének és ezzel a rák kialakulási kockázatának csökkentésére. Az előadás alapjául szolgáló, Nature Communications-ben megjelent tudományos publikáció itt érhető el.
Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. Az előadásban a közelmúltban megjelent elméleti modellünkről beszélek, amely a megújuló szövetek belső dinamikáját írja le. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
A címlapi kép forrása: Lothar Schermelleh
Miért Ukrajnára haragszik Donald Trump, ha egyszer az iráni háború miatt népszerűtlen? Mi történik, ha az amerikaiak lekapcsolják a Starlinket a harctéren? Mi jöhet a szerb-orosz kapcsolatokban Vučić bukása után? Mit ígér Marine Le Pen a francia választóknak? Fordulatokkal teli volt az elmúlt hónap a nemzetközi politikában, Takácsy Dorkával és Takács Márkkal beszéltük át a történtek tágabb kontextusát.
Dan Jørgensen energaiügyi és lakhatási biztos szerint az európai lakhatási válság vészhelyzetté vált, a közelgő tél pedig sok európainak nagyon nehéz lesz. Ezekre a problémákra szerinte van megoldás, a klímaváltozás azonban őt is megijeszti.
Békemenet helyett zászlómenet, Orbán Viktor helyett Schmidt Mária, de a hangulat örök.
Melyik ügy miatt vették őrizetbe a volt jegybankelnököt és miért körözik a fiát? Erről is beszéltünk a Helyzet: van! legújabb részében.
De azért még összejöhet. Egy csomó mindent nem tudunk még, de amit igen, az alapján valóban igazságosabb irányba fordult a magyar állam.