genetika

Úgy tűnik, tényleg a géneken múlik, hogy ki sovány és ki hízékony

Ajvé. A hízásra hajlamosító gének után most először soványságot okozó géncsoportokat is azonosítottak.

Egy kínai kutató azt állítja, páciense megszülte a világ első génmódosított ikerpárját

A cél az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló emberek szülessenek.

A mosolya az anyjáé

Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.

Előbb férfi, aztán nő? - A halak ivarmeghatározása ezt is engedi

Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.

Csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!

A három előadásban hallhattok genetikáról, régészeti állattanról és a társasjátékok lehetséges oktatási és ismeretterjesztési felhasználásáról.

Személyre szabott kezeléssel a leukémia és limfóma hatékonyabb gyógyításáért

Dr. Kiss Richárd előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

Egy dogma a porba hull: javaslat a kötőszöveti meszesedés terápiájára

Váradi András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.

A fehérbőrűség genetikai gyökerei Európán kívül vannak

A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.

Többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Szöllősi Gergely előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on.

A DNS-beli uracil és előfordulása komplex organizmusokban

Scheer Ildikó Zsófia előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.

Kiderült, miért halt ki a mamut

Genetikailag összeomlott.

Fehérje-térszerkezeti illesztőmódszer gyorsítása FPGA technológiával

Goretity Árpád előadása a februári Budapest Science Meetup-on.

Egy különleges egér és egy váratlan őssejtbiológiai felfedezés

Vas Virág előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

Számítógép mondhatja meg az arcunk alapján, hogy bűnözők vagyunk-e

Megérett a technológia Cesare Lombrosóra? Az biztos, hogy az erre tett komoly erőfeszítések súlyos etikai kérdéseket vetnek fel a mesterséges intelligencia használatáról.

A 2016. évi orvosi Nobel-díjról: A sejt önemésztő folyamata és a regeneráció közötti kapcsolat

Kovács Tibor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.

A magyar etnogenezis kutatásának aktuális régészeti genetikai eredményei

Szécsényi-Nagy Anna előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.

A hungarikumokért felelős államtitkár szerint a genetikai erőforrások védelme nemzetstratégiai feladat

V. Németh Zsolt az Őrségi Nemzeti Park génmegőrzéssel foglalkozó szakmai rendezvényén mondott beszédet.

Tudod, miért nem megy a törtekkel való osztás?

A hülye szüleid hülye génjei miatt. Ez persze még nem mentség a rossz bizonyítványra: a genetika befolyásol ugyan, de nem determinál.

Mi lenne, ha valaki titokban egy teljes népcsoportot irtana ki egy mesterséges vírussal?

Erről, illetve a magyar társadalomban tapasztalható kóros cigányellenességről szól Széles Sándor új, nyomasztó sci-fije, a Pokolhurok.

Disznó-ember hibridből tenyésztenek emberi szerveket amerikai kutatók

A kimérákat kocák hordják ki.

Mutass egy genomot, megmutatom ki az

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.

Genomszerkesztés nyulakban

Hiripi László előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.

A génjeink is meghatározzák tanulmányi sikereinket

Amerikai kutatók 74 kromoszómahelyet azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók az oktatásban töltött évek számával.

Genetikai okokból kunyerálnak állandóan kaját a labradorok

És itt a magyarázat arra is, miért van olyan sok kövér labrador.

Genomszerkesztés a CRISPR/Cas9 rendszerrel

Tálas András és Kulcsár Péter előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.

A tudomány, mint női princípium - Ullmann Ágnes

Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.

Rákkutatás csirkesejteken

Szüts Dávid előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.

Mennyire írjuk át az emberi genomot?

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.

A megkésett publikációk doktora

Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.

Amerikai kutatók szerint a gének apró változása okozhatja a homoszexualitást

Bizonyos epigenetikai változások miatt fiúsabb lehet a lányok, és lányosabb a fiúk agya. Az ezekért felelős epi-jegyeket valószínűleg az apák örökítik a lányokba, és az anyák a fiúkba.

Enzimatikus DNS manipuláció a fókuszban

Gyimesi Máté előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.

Így lehetne mamutot* csinálni

*Ami valójában inkább egy sarkvidéki elefánt lenne. Ha a mamutok feltámasztása el is marad, egy új kutatás miatt még többet tudunk róluk.

Valamelyik apád neked is osztrák volt

Akik félnek a multikultitól, azok inkább ne nézzenek rá Európa géntérképére!

Már jönnek is a genetikailag módosított emberek?

Kínai kutatók tényleg bepróbálkoztak, bár egyelőre kevés sikerrel.

Így segítheti a genetika a veszélyeztetett állatok vizsgálatát

Vörös Judit előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.

Új kutatás igazolja a GMO Bt rizs biztonságosságát

Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.

Hogy kezdődik az angol Biblia? Ádám, Éva és Réka...

A brit lordok háza is jóváhagyta kedden azt a törvényt, amely lehetővé teszi a háromszülős embrió létrehozását lombikbébiprogramokban. A törvény elfogadásával Nagy-Britannia lett a világ első országa, amely engedélyezi embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés előtt.

2014 a tudományban

Néhány szenzációs eredmény gyorsan megkérdőjeleződött. De bőven van mit ünnepelni, sikerült leszállni egy üstökösre és fontos hosszú távú projektek indultak el.

Kezdetleges petesejteket és hímivarsejteket sikerült őssejtekből létrehozni

Első alkalommal sikerült ezt emberi sejtekkel megcsinálni. Fontos lépés lehet a terméketlenség kezelése felé.

Mi az a metagenomikai teleszkóp és mire jó?

Scheer Ildikó előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.

Az azonos nemű párok házassága előtti tisztelgésből diversifamiliának neveztek el egy új csigafajt

Főszerepben az Aegista diversifamilia, a tajvanon most megtalált, hímnős csigafaj.

"Rasszok", gének és intelligencia - here we go again

Nicholas Wade tudományos alapon szerette volna igazolni, hogy különböző társadalmi berendezkedéseknek genetikai okai lehetnek. Nem sikerült neki.

Két éven belül megszülethet az első ember, akinek három szülője lesz

Két nő petéiből és egy férfi spermájából készíthetik el tudósok. Ha egyáltalán legális lesz.

BpSM Április - Kopniczky Margarita: Mit építsünk az élet anyagából?

Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.

Czeizel Endre: Meglátszik rajtunk, hogy sosem éltünk igazi demokráciában

Szokatlan hangvételű kampányeseményen vetette be az ellenzék a genetikust. Üvöltöző Harrach Péter, hülyének nézett magyar nők és a génjeink, melyekhez nem vagyunk méltóak.

Még a génjeink is rettegnek a matektól

A matematikai szorongás olyannyira létező betegség, hogy 1972 óta ötfokú skálán mérik. Egész idáig csak környezeti okokra vezették vissza, de most kiderült, hogy genetikai okai is vannak.

Budapest Science Meetup - Március

A mangalica genom jellemzése bioinformatikai módszerekkel

Molnár János - Biomi Kft., Gödöllő 

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

Csak egy modell

Majubu Norbert - PPKE, Információs Technológiai és Bionikai Kar

Mi egy modell és a valóság kapcsolata? Miért pont a neurotudományok területén hódít ennyire a modellezés? Hogyan néz ki egy idegsejt-modell és mit tanulhatunk belőle? Milyen más módokon fonódik össze az informatika és a neurobiológia? "Eszes" kérdések, amelyekre megpróbálok majd válaszolni.

A magyarok genetikailag alkalmasak a jó eredményekre

Kálomista Gábor megfejtette minden idők legjobb magyar síeredményének titkát.

Budapest Science Meetup - December

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 utolsó meetup-ján:

Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?

Borsos Máté - MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt  kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből  nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra

Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

Biometrikus azonosítás Afrikában

Markó Ferenc - CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

RSVP-zni ITT tudtok a meetup-ra.

Ükanyádat felcsinálta egy disznó!

Hadd mutassam be a nap bolond amerikai professzorát!