Izlandi kutatók szerint az egypetéjű ikrek nem azonosak genetikailag
Mégsem csak a környezet befolyásolja az ikrek közötti különbségeket.
Mégsem csak a környezet befolyásolja az ikrek közötti különbségeket.
Erre jutott egy majd félmillió ember genetikai adatainak elemzésével készült kutatás.
A kutatók szerint Magyarországon különösen sok ember van, aki egyáltalán nem ismeri a zsidó gyökereit, vagy akiknek zsidó örökségét a szülők vagy a nagyszülők eltitkolták.
Áttörést hozott egy, a népcsoport eredetét elemző genetikai kutatás.
Ajvé. A hízásra hajlamosító gének után most először soványságot okozó géncsoportokat is azonosítottak.
A cél az volt, hogy a HIV-vírusnak ellenálló emberek szülessenek.
Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.
Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.
A három előadásban hallhattok genetikáról, régészeti állattanról és a társasjátékok lehetséges oktatási és ismeretterjesztési felhasználásáról.
Dr. Kiss Richárd előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
Váradi András előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.
Szöllősi Gergely előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on.
Scheer Ildikó Zsófia előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Genetikailag összeomlott.
Goretity Árpád előadása a februári Budapest Science Meetup-on.
Vas Virág előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
Megérett a technológia Cesare Lombrosóra? Az biztos, hogy az erre tett komoly erőfeszítések súlyos etikai kérdéseket vetnek fel a mesterséges intelligencia használatáról.
Kovács Tibor előadása a novemberi Budapest Science Meetup-on.
Szécsényi-Nagy Anna előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
V. Németh Zsolt az Őrségi Nemzeti Park génmegőrzéssel foglalkozó szakmai rendezvényén mondott beszédet.
A hülye szüleid hülye génjei miatt. Ez persze még nem mentség a rossz bizonyítványra: a genetika befolyásol ugyan, de nem determinál.
Erről, illetve a magyar társadalomban tapasztalható kóros cigányellenességről szól Széles Sándor új, nyomasztó sci-fije, a Pokolhurok.
A kimérákat kocák hordják ki.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.
Hiripi László előadása a májusi Budapest Science Meetup-on.
Amerikai kutatók 74 kromoszómahelyet azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók az oktatásban töltött évek számával.
És itt a magyarázat arra is, miért van olyan sok kövér labrador.
Tálas András és Kulcsár Péter előadása a márciusi Budapest Science Meetup-on.
Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.
Szüts Dávid előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on.
„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.
Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.
Bizonyos epigenetikai változások miatt fiúsabb lehet a lányok, és lányosabb a fiúk agya. Az ezekért felelős epi-jegyeket valószínűleg az apák örökítik a lányokba, és az anyák a fiúkba.
Gyimesi Máté előadása a szeptemberi Budapest Science Meetup-on.
*Ami valójában inkább egy sarkvidéki elefánt lenne. Ha a mamutok feltámasztása el is marad, egy új kutatás miatt még többet tudunk róluk.
Akik félnek a multikultitól, azok inkább ne nézzenek rá Európa géntérképére!
Kínai kutatók tényleg bepróbálkoztak, bár egyelőre kevés sikerrel.
Vörös Judit előadása az áprilisi Budapest Science Meetup-on.
Egy kínai kutatócsoport 90 napig etette GMO rizzsel a patkányokat. Nem találtak lényeges különbséget a kontroll egyedekhez képest.
A brit lordok háza is jóváhagyta kedden azt a törvényt, amely lehetővé teszi a háromszülős embrió létrehozását lombikbébiprogramokban. A törvény elfogadásával Nagy-Britannia lett a világ első országa, amely engedélyezi embrió DNS-ének megváltoztatását az anyába való beültetés előtt.
Néhány szenzációs eredmény gyorsan megkérdőjeleződött. De bőven van mit ünnepelni, sikerült leszállni egy üstökösre és fontos hosszú távú projektek indultak el.
Első alkalommal sikerült ezt emberi sejtekkel megcsinálni. Fontos lépés lehet a terméketlenség kezelése felé.
Scheer Ildikó előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
Főszerepben az Aegista diversifamilia, a tajvanon most megtalált, hímnős csigafaj.
Nicholas Wade tudományos alapon szerette volna igazolni, hogy különböző társadalmi berendezkedéseknek genetikai okai lehetnek. Nem sikerült neki.
Két nő petéiből és egy férfi spermájából készíthetik el tudósok. Ha egyáltalán legális lesz.
Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.
Szokatlan hangvételű kampányeseményen vetette be az ellenzék a genetikust. Üvöltöző Harrach Péter, hülyének nézett magyar nők és a génjeink, melyekhez nem vagyunk méltóak.
A matematikai szorongás olyannyira létező betegség, hogy 1972 óta ötfokú skálán mérik. Egész idáig csak környezeti okokra vezették vissza, de most kiderült, hogy genetikai okai is vannak.