Az orosz származású, üzbég újságíró, Hudoberdi Nurmatov öngyilkosságot kísérelt meg a múlt héten, miután egy moszkvai bíróság úgy döntött, ki kell adni a férfit Üzbegisztánnak. 

Nurmatov Ali Feruz álnév alatt írt éveken át az egyik utolsó független orosz újságba, a Novaja Gazetába. A bíróság döntése után ügyvédje elmondása szerint a fiatal férfi a bíróság épületében egy tollal megpróbálta felvágni az ereit, miközben azt kiabálta,

hogy inkább meghal, mint hogy vissza kelljen mennie Üzbegisztánba. 

Végül bírósági tisztviselők akadályozták meg, hogy komolyabb kárt tegyen magában. 

Kínzással szervezték be kémnek

Nurmatov 2011 nyarán tudott megszökni Üzbegisztánból. A közép-ázsiai országban korábban börtönbe zárták, és kínozták is. Amióta Oroszországban élt, folyamatosan félt attól, hogy egy napon vissza kell mennie. 

A 30 éves Nurmatov az utóbbi években álnév alatt írt az üzbég menekültek megpróbáltatásairól. Több mint olyan tucatnyi olyan esetről számolt be, hogy üzbég emberek a kínzások és a bebörtönzés elől Oroszországba menekültek és menedékkérelmet adtak be, az üzbég biztonsági erők azonban orosz földön elrabolták és visszahurcolták őket. 

A Daily Beast portréja alapján Nurmatov nagy utat járt be, míg ezeknek az ügyeknek lett képviselője. A ma már nyíltan homoszexuális, LMBT-aktvistaként is dolgozó férfi tíz évvel ezelőtt még feleségével élt Üzbegisztánban, barátai között pedig több iszlamista is akadt, olyanok is, akiket az üzbég biztonsági erők erőszakra kapható szélsőségesként tartottak számon. 

Nurmatovot 2008-ban fogták el az üzbég biztonsági erők. Börtönbe vitték, ahol elmondása szerint be akarták szervezni. A meggyőzéshez a kínzást találták a legkézenfekvőbb eszköznek: tűket szúrtak a körmei alá, a hajánál fogva rántották le a földre, azzal fenyegették, hogy meg fogják erőszakolni a feleségét. Az ENSZ kínzás elleni bizottsága korábban részletesen feltárta az üzbég viszonyokat, ezek alapján Nurmatov beszámolója egyáltalán nem hangzott elrugaszkodottnak: az országban rendszerszinten történnek a hasonló megfélemlítő, megtorló lépések, melyek rendre büntetlenül maradnak.  

A kínzásokkal azt akarták elérni, hogy Nurmatov kémkedjen pár iszlamista nézeteket valló barátja, illetve rajtuk keresztül az üzbég iszlamista mozgalmak után. Az erőszak hatására a férfi beleegyezett az együttműködésbe, de amint kiengedték, elszökött. Előbb Kirgizisztánba, majd Kazahsztánba ment, ahol felvette a kapcsolatot az ENSZ menekültügyi főbiztosságával, és menedékjogot kért. Nem sokkal később nyíltan is felvállalta homoszexualitását, elvált a feleségétől és Moszkvába költözött, ahol emberi jogi szervezeteknek dolgozott. 

A Daily Beastnek egy orosz civil jogvédő szervezet vezetője, Szvetalana Gannuskina arról beszélt, Nurmatov menedékjogának biztosítását csak nehezítette, hogy Üzbegisztánban bebörtönözték és rávették, hogy iszlamisták ellen kémkedjen. Ha szimplán csak üldözött LMBT-aktivistaként regisztrált volna, már rég Kaliforniában lehetne, jegyezte meg Gannuskina kis túlzással. 

Nurmatov anyja orosz állampolgár volt, a férfi gyerekkorának nagy részét Oroszországban töltötte. 2003-ban fejezte be a középiskolát, utána utazott Üzbegisztánban, mert érdekelte az iszlám, ekkor kapta meg az üzbég állampolgárságot is. 2014-ben, amikor egy menekülteknek segítő civil szervezethez fordult, Nurmatov arról beszélt, hogy tudományos szempontból tartotta izgalmasnak az iszlámot. Saját elmondása szerint gyakran vitatkozott olyan hívőkkel, akik a radikalizálódás útjára léptek. 

Jelena Koszjucsenko az elmúlt négy évben együtt dolgozott Nurmatovval a Gazetánál, közeli barátok lettek. Elmondása szerint azok alapján, amit ebben az időszakban látott a férfiből, sosem lehetett egy igazán mélyen hívő muszlim. 

Múlt hét kedden Nurmatov éppen zeneórára tartott Moszkvában, amikor az orosz különleges erők közrefogták, és előállították a bíróságra. Pár óra múlva már meg is volt az ítélet, hogy deportálni fogják Üzbegisztánba. Kollégái és aktivistatársai szerint ez az ítélet egyet jelent Nurmatov kivégzésével. 

Nurmatovot a bevándorlási törvények megsértésével vádolták meg, szerinte viszont joga van Oroszországban maradnia, addig, amíg a menedékigényét el nem bírálják. Augusztus 4-én ennek ellenére egy olyan fogdába szállították át, ahol a deportálásra váró külföldieket tartják őrizet alatt. 

A Novaja Gazeta újságírói szerint a férfi kiadatása az orosz alkotmánnyal sem fér össze. Üzbegisztánban a homoszexuálisokat büntetőtörvényekkel üldözik, ehhez képest még Oroszországban is jóval szabadabban élhetnek a melegek, a növekvő homofóbia ellenére is. Ezzel érveltek a nemzetközi jogvédő szervezetek is: kiadatni egy ismerten meleg aktivistát egy országnak, ahol pusztán a homoszexualitása miatt bíróság elé kerülne, elfogadhatatlan. 

Múlt pénteken Nurmatov ügyvédjei fellebbezést nyújtottak be a kiutasítás ellen, és aznap az Emberi Jogok Európai Bírósága is jelezte, hogy jogilag nem lenne rendben, ha Nurmatovot visszatoloncolnák Üzbegisztánba. A férfi ügyvédje azt mondta el az orosz Intefax hírügynökségnek, hogy a strasbourgi székhelyű bíróság a kitoloncolási döntés átmeneti felfüggesztése mellett döntött, és szeptember végéig adott időt Nurmatovnak, hogy keresetét kiegészítse, és benyújtsa a bíróság elé. Emberi jogi szakértők szerint ezzel a csavarral az ügy akár fél évig is elhúzódhat, ez alatt az időszak alatt pedig törvénytelen lenne kitoloncolni a férfit Üzbegisztánba. 

Nurmatov kitoloncolása ellen számos orosz és nemzetközi szervezet tiltakozott, az Európai Tanácstól kezdve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetén át az Amnesty Internationalig és az orosz újságírók szövetségéig. 

Látva a nemzetközi figyelmet, Nurmatov sorsának alakulása komolyan befolyásolhatja Üzbegisztán új elnökének, Savkat Mirzijojevnek a megítélését, aki tavaly év végén vette át a hatalmat az autokrata Islom Karimov halála után, és aki az ország nyitottabbá tételét ígérte. A Human Rights Watch augusztus 2-án kiadott közleménye szerint Mirzijojev ugyan reformokat ígért, de az olyan súlyos problémákkal, mint a kínzások és a politikai okokból történő bebörtönzések, még nem kezdtek semmit az országban. 

A HRW egyben Oroszországot is emlékeztette arra, hogy azon emberi jogi szerződések alapján, melyeket az ország is aláírt, senkit nem adhatnak ki orosz fogságból olyan helyre, ahol felmerül a valós veszélye, hogy kínozni fogják őket. 

Egy további valós probléma, hogy ha esetleg Nurmatov maradhat is Oroszországban, egyre fokozódó valós veszély lett, hogy egy nap az üzbég titkosszolgálat elrabolja, és elhurcolja Üzbegisztánba. Pont ilyen történetek tucatjait dolgozta fel Nurmatov újságíróként az elmúlt években. (Daily Beast, DW, RFERL)

UPDATE – megváltoztatta a deportálásról szóló döntést a moszkvai városi bíróság, írja a Moscow Times.