A Financial Times az erdélyi Sepsiszentgyörgytől nem messze lévő Sepsikőröspatakról jelentkezett, ahol Kálnoky Tibor grófról és birtokáról készítettek hosszú riportot. Az emigrációban, Párizsban nevelkedő, állatorvos és ornitológus képzettségű Kálnoky 1989-ben, a romániai forradalom után visszatért Erdélybe, és visszaszerezte ősei birtokának nagyobb részét. (Olyannyira ez az ősei birtoka, hogy Kálnok, ahonnan a család a nevét kapta, Kőröspataktól néhány kilométerre van.)

A gróf a birtok rendbetétele mellett célul tűzte ki, hogy amennyire tudja, megőrzi a környék természeti, épített és kulturális örökségét, ezen kívül újraéleszti a környéken korábban jellemző kézműves foglalkozásokat.

Belefogott a régi kastély újjáépítésébe, azonban ezzel még nem végzett, egyelőre feleségével, és három gyereke közül a legkisebbel abban a házban laknak, amiben régen a birtok intézője élt. A család vadászkúriáját Erdély történelmével foglalkozó múzeummá alakította, ezen kívül felújíttatott több parasztházat, amiket most vendégházakként üzemeltet. A Financial Timesnak azt mondta, a felújítást teljesen helyi mesteremberekkel igyekszik végeztetni.

Van is mit építeni: a birtok a szocialista időkben egy tsz központja volt, krumplit termeltek itt. A gróf és az apja 1987-ben, titokban meglátogatták a falut, és meglepődve vették észre, hogy a kommunisták nem rombolták le az épületeiket, inkább csak mintha megállt volna az idő Kálnoky nagyapjának kora óta, még a család medvés címere is megmaradt a kastély falán, csak egy hatalmas vörös csillaggal takarták el.

A falusiak felismerték a grófékat, annak ellenére is, hogy Kálnoky gróf apja is csak 3 éves volt, mikor a család emigrációba kényszerült. Viszont nem sokkal azután, hogy a falusiak üdvözölték őket, a nemesek a román hatóságok figyelmét is felkeltették, így a rendőrség elől végül az erdőn keresztül kellett elmenekülniük. A rendőrök így csak a falusiakat tudták kikérdezni, de Kálnoky szerint ők sem árulták el, kik voltak a látogatók.

Kálnoky azt mondta a Financial Times-nak, hogy amióta visszaköltözött Erdélybe, a paradicsomban érzi magát, az emberek kedvesek, és Európában alig találni ennél érintetlenebb, jórészt még a mezőgazdasági művelés alatt sem álló tájat.

Közben azonban Kálnoky dolgozik is, a Máltai Lovagrenddel együtt működtet például egy felzárkóztatási programot is a helyi romáknak. A program lényege, hogy mivel több romániai tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy a romáknál és más, hátrányos helyzetű gyerekeknél a legtöbb esetben hatástalanok a hagyományos felzárkóztatási mechanizmusok, mint például az iskola, ezért a gyerekek figyelmét máshogy kell megragadni, és nem hagyományos módszerekkel kell indítani a tudásátadást.

A helyi romák ezért lovas tornát, azaz voltizsálást tanulnak Kálnoky birtokán, ezen kívül gitározni, énekelni, szőni és faragni is. Ezen kívül persze megtanulják az iskolai tárgyak alapjait is, és kapnak legalább egyszer naponta meleg ételt, de a gróf szerint nincs sok értelme ragaszkodni a hagyományos iskolai tárgyak oktatásához, az itteni gyerekekből ugyanis sajnos nem nagyon lesznek orvosok, ügyvédek vagy tanárok. A gyerekek többségét már 12 éves korában kiveszik a szüleik a programból, hogy elküldhessék az állatokra vigyázni. A program legalapvetőbb célja ezért az, hogy a gyerekeket legalább 14 éves korukig a programban tartsák, és hogy használható készségekkel lássák el őket, miközben megtanulják a legalapvetőbb dolgokat a nagyvilágról.

Kálnoky gróf egyébként a brit trónörökös, Károly herceg rokona és barátja is, Erdélyben egy, az ő birtokához közeli faluban kifejezetten Károly számára állított helyre egy vendégházat, és a herceg meg is látogatta már a barátját. A kapcsolatukat a távoli rokonságok kívül a közös érdeklődés is hajtja: mindketten hívei az európai hagyományok ápolásának. (Financial Times)