Egy család három tagja 28 hét alatt 15-ször került be az ötöslottó-sorsolás számhúzó-jelöltjei közé
Érdekes, a valószínűségszámítás törvényeivel nem teljesen összeegyeztethető, rejtélyes jelenségről számolt be az Index az ötöslottó sorsolásával kapcsolatban.
A számhúzásra bárki jelentkezhet legalább négyjátékos (1000 forintos) szelvénnyel, közülük a Szerencsejáték Zrt. központjában 25 embert sorsolnak ki, akik mind a helyszínen, a stúdióban várják, hogy eldőljön, melyikük húzhatja ki a nyerőszámokat. A kiválasztott 1 millió forintot kap, míg a 24 társa csak 30 ezret.
A lap egyik olvasója szintén szokott jelentkezni, és az élő adást nézve feltűnt neki, hogy bizonyos arcokat korábban is látott. A Szerencsejáték Zrt. honlapján viszont mindig csak az adott hét 25-ös jelöltlistája szerepel, így megkereste az állami céget, de a jelentkezők személyiségi jogaira hivatkozva nem adták ki a listát.
Az olvasó ezért februárban elkezdte felírni a heti listákat, és kiderítette, hogy egy család három tagja 28 hét alatt 15 alkalommal került be a jelöltek közé.
Erre már a Szerencsejáték Zrt. Facebook-oldalának kommentelői is felfigyeltek, akik azt is megemlítették, hogy ezek a szerencsés családtagok – a nagy számok törvényének értelmében – már többször is az egymilliós főnyereménnyel távozhattak.
Pedig nagyon nagy a merítés: a Szerencsejáték Zrt. szerint az ötöslottónál hetente kb. 11 ezer ember jelentkezik. Vagyis az Index szerint ennyi jelentkező mellett úgy lehet bekerülni ilyen gyakorisággal, ha az ember heti 236 (1000 forintos) szelvénnyel játszik. Illetve van még három magyarázat is:
- Ismétlődő, hihetetlen szerencse.
- A sorsolás nem teljesen véletlenszerű, és kiismerték a rendszer gyenge pontját.
- Manipulálják a sorsolást.
Az Index utolérte a szerencsés családot, aminek az egyik tagja azt állította: sokkal kevesebből játszik a heti 236 ezer forintnál, és 20 évébe telt, mire „kapisgálni kezdte”, hogyan javíthat a számhúzók közé való bekerülés esélyén.
A lap segítségért felkereste dr. Kovács Pétert, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető docensét, akit 2003 és 2009 között nyolcszor sorsoltak ki számhúzónak az ötös-, a hatos- és a skandináv lottón. Kovács azt írta, lehet, hogy a szelvényszám, amivel pályázni lehet számhúzónak, olyan számjegyet tartalmaz, ami „a jelek szerint” összefüggésben van a vásárlás napjával, a héttel és a játéktípussal. (Én ezt úgy értelmezem, hogy ha például tudja, hogy mondjuk a 01-re végződő szelvényeket hívják be, akkor értelemszerűen az olyan szelvényeket játssza meg, és így sokkal nagyobb esélye van a bejutásra.)
Az állami cég egyébként tud a családról, mert a Facebookon az ügyet firtató kommentekre néha reagálnak. Januárban közöltek is egy videót, ami a számhúzók sorsolásának technikai részleteit mutatja be.
link
Forrás
A sorsolás módjáról részletesebben is írt az Index, de a lap végül arra jutott, hogy racionálisan „csak az a triviális megoldás marad, hogy nagyon sokan lottóznak együtt egy, vagy akár több társaságban párhuzamosan, és a többiek nevében is mindig a család tagjai mennek számhúzónak”. A Szerencsejáték Zrt. egyébként korábban utalt arra, hogy vizsgálat indul az ügyben, de az Index erről szóló kérdésére nem válaszolt.
Korábban egyébként egy másik, szintén a köztévén sugárzott műsorban is felbukkant egy gyanúsan szerencsés nyertes: egy fideszes háttérember, Habony Árpád egyik munkatársa 2 millió forintot nyert a Maradj talpon!-ban, amit egy Habony-közeli cég gyártott. (via Index)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.