Alkotmánybíróság elé kerül a civiltörvény

A Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság jogászai közösen készítették az alkotmányjogi panaszt, amit most 23 civilszervezet közösen nyújt be az Alkotmánybíróságra a civiltörvény ellen.

A fideszes Gulyás Gergely és társai által készített törvényjavaslat minden olyan civil szervezetnek, amelyik évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, regisztrálnia kell magát, és minden nyilvános kommunikációjában jelezni, hogy "külföldről támogatott civilszerveteknek" minősül.

A Helsinki oldalán kisokos formában magyarázzák el, hogy miért fordulnak az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt. Többek között ezt írják:

„A jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint csorbítja a véleménynyilvánítás és egyesülési jogukat. Ráadásul a szabályozás diszkriminatív is, hiszen bizonyos civil szervezeteket, például a sport vagy vallási egyesületeket nem kötelezi arra, hogy a külföldi források miatt az eddigiektől eltérő előírásoknak tegyenek eleget."

A Helsinki, a TASZ és több más szervezet már korábban jelezte, hogy nem tesznek eleget a regisztrációs kötelezettségnek.

A törvény megszegése miatt valószínűleg jövő májusban, tehát a választások után indulhatnak az első eljárások. Ennek az az oka, hogy a civileknek évente egy alkalommal, májusban kell beszámolniuk az előző évi támogatásaikról. Ennek megfelelően hivatalosan csak 2018. májusában értesülnek róla hatóságok, hogy egy civilszervezet a törvény idei hatályba lépése után már kapott 7,2 millió forintot vagy annál nagyobb összeget külföldről, de mégsem kezdte el "külföldről támogatott szervezetnek" nevezni magát a nyilvánosság előtt.

;