Átnevezik a zágrábi Tito marsall teret

2017 szeptember 1., péntek 7:51
38

A zágrábi városi tanács péntek hajnalig tartó maratoni vita után döntést hozott a Tito marsall tér átnevezéséről, amely ezentúl Horvát Köztársaság tér lesz

- jelentette a helyi sajtó.

A tanács 29 tagja szavazott az új név mellett, 20-an ellene voltak, egy tartózkodott. Azok, akik a Tito marsall tér eltörlésére szavaztak, azzal érveltek, hogy Tito antifasiszta volt ugyan, de egyúttal diktátor is. A kisebbség szerint azonban a néhai jugoszláv elnök az antifasiszta mozgalom vezetője volt Horvátországban, és a maga korában nagy tekintélyű államférfinak számított.

A Tito marsall tér átnevezéséről szóló vita évek óta húzódik, és azután került újra középpontba, hogy a májusi helyhatósági választásokon képviselők egy csoportja - támogatásáért cserébe - feltételként szabta az átnevezést Milan Bandic polgármesternek, akinek csak így lehetett többsége a városi tanácsban. A polgármester korábban népszavazást akart kiírni a névváltoztatásról.

Néhány napja antifasiszták is tüntettek a tér átnevezése ellen Zágrábban. Úgy vélték, a Tito által képviselt antifasizmusnak most is fontos helye van a világban. Mindazonáltal a tüntetés nem keltett jó benyomást, mert a 150 fős tömeg vörös csillagos jugoszláv, valamint sarlóval és kalapáccsal díszített kommunista zászlókkal vonult fel. Davor Bernardic, a Szociáldemokrata Párt vezetője, aki maga is jelen volt, később kénytelen volt elhatárolódni a kommunista diktatúrákban használt önkényuralmi jelképek használatától.

Tito személyét illetően még ma is megoszlanak a vélemények Horvátországban. Két éve óriási botrányt okozott, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő hivatalba lépése utáni első intézkedése az volt, hogy azonnal eltávolíttatta Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök mellszobrát az elnöki hivatalból. Az elnök arra hivatkozott, hogy „Tito diktátor volt”. A mellszobron kívül elvitték az elnöki palotából a néhai kommunista vezető és felesége, Jovanka Broz összes ottani hagyatékát is. Az államfő intézkedését Stjepan Mesic és Ivo Josipovic korábbi elnökök is bírálták.

Tito 1892-ben született horvát apától és szlovén anyától Josip Broz néven, egy horvát kisfaluban, Kumrovecen. Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a szerveződő partizánerők parancsnoka lett. 1942 novemberében megalakította a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereget, majd a szovjetekkel együtt kiverte a németeket. A háború után az országot szovjet mintára szervezte át. Megszüntette a monarchiát, a vezetésből kiszorította a nem kommunistákat, majd személyi kultuszt épített ki.

Halála után Zágráb renegát horvátnak, Belgrád szerbfalónak minősítette. Horvát bírálói nem bocsátják meg neki a horvát tavasz 1972-es elfojtását, a szerbek pedig az 1974-es alkotmányt. Évtizedekig az ő személye tartotta össze a délszláv államalakulatot, a halála után kirobbant nemzetiségi ellentétek egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz, Jugoszlávia széteséséhez vezettek. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt