A külföldi munkavállalók a brit munkaerőpiacról történő egyértelmű elrettentése következik a Brexit után, legalábbis egy titkos, de kiszivárgott belsős munkaanyag szerint, amely az ezt publikáló Guardian szerint meghatározó lehet a brit álláspont kialakításában.

Nagy-Britanniának és az EU-nak a következő hónapokban kell döntenie az elválás mikéntjéről, az Unió és a szigetország piacainak további együttműködéséről, hiszen a tőke és a munkaerő szabad áramlásának gyakorlata nem tartható fent tovább.

A dokumentum a belügyminisztlériumban készült és a „Határ, bevándorlás, állampolgárság a Brexit után az Egyesült Királyságban” címet viseli.

A kilépés után a britek azonnal korlátozni fogják az EU-s munkavállalók mozgását, és a magasan képzett munkavállalók kivételével alaposan megszigorítják a kinti munkavállalás lehetőségeit.

„A bevándorlásból nemcsak a migránsoknak, de a brit polgároknak is profitálniuk kell” - fogalmaz az augusztusi keltezésű dokumentum.

Az alacsonyan képzett munkavállalok legfelejebb kétéves időtartamra kaphatnak letelepedési engedélyt, a magasabban képzettek 3-5 évre.

Erősen korlátozni fogják a letelepedési engedélyek kiadását általában az EU-s polgároknak, és nagyon megszigorítják a családtagok letelepedési esélyeit is, ahogy a Guardian fogalmaz, családok ezrei szakadhatnak el.

Kötelező útlevélellenőrzés lesz az EU polgárainak is.

Az európai legfelsőbb bíróság határozatai is hatályukat vesztik, ez ugyancsak csökkenti a külföldi családok esélyeit.

A Guardian azt írja, a dokumentum jó ideje kering kormányzati körökben, és erősen megosztja Theresa May kormányát, amelynek egyszerre kell lavírozni a protekcionista, a brit munkavállalók érdekeit szem előtt tartó politika és a gazdasági szereplők igényei között, hiszen a brit cégek rengeteget profitáltak a külföldi dolgozókból.

Mekkora lesz a számla?

A másik nagy kérdés az lesz, hogy ki mennyit fizet az elváláskor. Ezzel kapcsolatban ma a brit részről a tárgyalásokat vezető miniszter, David Davis nyilatkozott a sajtónak, miután David Davis az Európai Bizottság tárgyalásvezetőjével, Michel Barnier-val folytatott megbeszélést.

Hivatalosan egyelőre nem hangzottak el konkrét összegek, de a Financial Times néhány hete közölte, számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. 

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalóinak kalkulációi egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra vállalt mezőgazdasági és egyéb költségvetési hozzájárulást, és az uniós adminisztratív költségeket.

A brit kormány és személyesen David Davis is azóta több nyilatkozatban határozottan leszögezte, hogy London ekkora számlát biztosan nem fog elfogadni és kifizetni.

A brit EU-tagság várhatóan 2019 márciusában szűnik meg. 

A brit kormány idén márciusban aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza a kilépési folyamatot, és kétévi tárgyalási időkeretet határoz meg. Az Európai Bizottság azonban szeretné jövő őszig lezárni a tárgyalássorozatot, hogy legyen elég idő a kilépési feltételekről szóló megállapodás parlamenti ratifikálására. (Guardian/MTI)