Az Index ír arról, hogy a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében dugta el a kormány azt az egyetlen mondatot, aminek köszönhetően végleg eltitkolhatóvá válna, hogy mekkora tao-támogatásokat kapnak a focicsapatok a vállalatoktól. 

A salátatörvény tervezete egy hónapja jelent meg, jelenleg véleményezési fázisban van. A több száz paragrafus között bújik meg egy mondat, mely szerint 

közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül.

Ennek pedig lényege, hogy az állam többet nem veszíthetne adatigénylési pert tao-ügyekkel kapcsolatban. 

Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy a társasági adókedvezményt közpénznek tekinteni egy kommunista beidegződés, a bíróságok egyelőre sorra úgy döntöttek, hogy ez bizony nyilvános adat kell legyen, igaz, Felcsúton ennek ellenére nem akarják nyilvánosságra hozni ezeket az információkat. Ezzel a törvénymódosítással viszont mostantól jogi lehetőségük is lenne erre. 

A bírósági döntés ellen amúgy a minisztériumok felülvizsgálatot kértek, így az ügyek a Kúria elé kerültek. A tao-ügyek miatt perelő Transparency Internationalnál mindenesetre úgy látják, nehéz nem úgy értelmezni a tervezetet, hogy azt az elveszített perek inspirálták. 

Az is kérdés, hogy egy törvénytervezet befolyásolja-e majd a Kúria döntését, hiszen a tervek szerint októberben kéne tárgyalniuk a felcsúti tao-pénzek ügyét, míg az új adószabály, ha elfogadják ősszel, januártól lehet hatályos. De ha esetleg most a Kúria nekik adna igazat, jövőre már lehetne használni titkolózásra a jogszabályt. 

A TI-nél úgy látják amúgy, hogy ez a törvénymódosítás alkotmányellenes lenne, mivel az Alaptörvény szerint alapvető jog a közérdekű adatok megismerése, ami előrébbvaló az adótitok védelménél. 

Az Index által megkérdezett adószakértők is azt gondolták, a tervezet idézett bekezdésének adóügyi relevanciája nincs, ha valamilyen van neki, akkor az adatvédelmi, vagy politikai. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője, Péterfalvi Attila is azt mondta a lapnak, hogy a kérdéses mondat egy részével kapcsolatos aggályaikat jelezték az NGM-nek, míg egy másik részével kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntésére várnak.