Jeruzsálem óvárosának a szívében, az arab részen, a Via Dolorosa 3. stációjánál áll az az impozáns, kertes épület, amelynek tulajdonjogát megszerezné a magyar kormány. 

A zarándokháznak az a magyar kötődése, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, 1863-ban nyílt meg, a fenntartásában és működtetésében egy idő után részt vett a magyar katolikus egyház is, ezért 1895-ben az „Osztrák Zarándokház” elnevezést felváltotta egy időre az „Osztrák-Magyar Zarándokház” név. Ekkoriban volt magyar rektora is az intézménynek. 

link Forrás

A Habsburg birodalom felbomlása után az épület Ausztriához került. Most is osztrák kézben van. (Volt, hogy megszerezték az angolok, majd a németek, aztán Jordániához került, majd Izraelé lett, kórházként működött. 1985-ben került vissza Ausztriához.) Nemcsak zarándokokat fogad, kávézót is üzemeltetnek, és kulturális rendezvényeket is tartanak az épületben. 

Arról, hogy a magyar kormány szemet vetett az épületre, a zarándokház rektora, Markus Stephan Bugnyar nyilatkozott a egyházi hírekkel foglalkozó Die Tagespostnak. A szándék - amelyet tudomása szerint Orbán Viktor is támogat - meglepte őt, de úgy tudja, hogy az egyeztetések már meg is kezdődtek. A rektor azt állítja, hogy a tulajdonos egyértelműen a bécsi érsekség, kiváncsian várja, hogy előkerül-e levéltárból bármilyen olyan irat, ami nem ezt támasztja alá. Ebből arra lehet gondolni, hogy akár korábbi szerződésekre hivatkozva a magyar kormány legalább résztulajdonos szeretne lenni az épületben. 

Próbáltuk megtudni, hogy milyen kormánydöntés született az ügyben, csak résztulajdonos szeretne-e lenni a magyar állam, vagy a teljes épületet szerezné meg, és milyen módon, de egyelőre nem kaptunk választ.

A zarándokházat a magyar politika már így is részben magáénak érzi, amit jelez, hogy Áder János és Semjén Zsolt is meglátogatta izraeli útján, magyar előadásokat, kiállításokat is tartanak ott. A közös történelmet idézi vissza, hogy az épület kápolnájában az osztrák császárság mellett a magyar királyság címere is látható, a falakon a Monarchia területén született valamennyi szent, így István király is helyett kapott, ahogyan Ferenc József mellett a kereszteshadjáratot vezető II. András magyar király is. 

Próbáltuk megtudni azt is, hogy mennyit áldozna a magyar kormány a zarándokház tulajdonjogára, de erre is várjuk még a választ.