A lengyel parlament jogi szakértői hétfőn arra a megállapodásra jutottak, hogy Varsónak joga van jóvátételért folyamodni Németországtól a nácik II. világháborúban elkövetett pusztítása nyomán. A lengyel külügyminiszter ugyan jelezte, hogy Lengyelország nem jelenti be erre vonatkozó igényét, de a hír így is tovább bomlaszthatja az amúgy sem épp fényesen alakuló német-lengyel kapcsolatokat. 

A kártérítési igény bejelentése időről időre felmerülő téma az országot kormányzó Jog és Igazságosság pártban, de hivatalos aktus az ügyben nem történt. Most a parlamenti szakértők egy határozatban alkotmányellenesnek és érvénytelennek mondták ki az '50-es években hatalmon lévő lengyel kommunista hatóságok döntését, ami elengedett minden követelést Németországgal szemben. Ennek jogi hatálya magában nincs, de diplomáciailag konfliktusos helyzetet teremthet, különösen azok után. hogy a német parlament szakértői múlt hónapban épp ennek ellenkezőjéről hoztak határozatot.

"A kommunista kormányt a Szovjetúnió kényszerítette ebbe a döntésbe, Lengyelország nem volt szuverén állam annak idején" - nyilatkozta  Arkadiusz Mularczyk a párt vonatkozó tanulmányát jegyző politikus, aki szerint Lengyelországnak minden joga megvan, hogy jóvátételért folyamodjon.  

Witold Waszczykowski külügyminiszter ugyan hétfőn megerősítette, hogy a határozatnak nem lesznek egyenes következményei, de a Jog és Igazságosság kettős beszédet folytat, mert közben politikusai hetek óta napirenden tartják a témát, ami csak élezi a feszültséget a két ország kormánya között. 

 A lengyel-német kapcsolatok 2015-ben, a Jog és Igazságosság párt hatalomra kerülése után megbicsaklottak, hiába alakult a kapcsolat egyre szorosabban 1989 óta. A Kaczynksi-féle kormányzópárt gyakran emeli be a közbeszédbe a második világháború megpróbáltatásait, és izzítja a nemzeti érzéseket, különösen azáltal, hogy támadja azokat a véleményeket, amelyek a zsidók kiirtásában részt vállaló lengyelek felelősségét emlegetik. (Reuters)