Holnap este hétre várunk mindenkit a szeptemberi Budapest Science Meetup-ra, amely ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központban lesz megrendezve. A három változatos témájú előadásban szó lesz rezisztens daganatok kezelésére alkalmas gyógyszerek utáni kutatásról, kötőszöveti meszesedés megfizethető terápiájáról és mesterséges intelligenciával történő médiaelemzésről.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve a Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Az ellenállás felesleges: a multidrog rezisztens tumorok terápiája

Szakács Gergely - MTA TTK Enzimológiai Intézet, Lendület Membránfehérje Kutatócsoport

A rákos sejteket célzó molekuláris terápia megjelenése forradalmi változásokhoz vezetett a rák gyógyításában. A daganatos sejtek biológiájának mélyebb ismeretén alapuló gyógymódok számos rákos megbetegedés túlélési esélyeit javították, a személyre szabott terápia sikerét azonban jelentősen korlátozza az idővel kialakuló rezisztencia, melynek során a tumoros sejtek elvesztik érzékenységüket és a kezdetben hatékonynak mutatkozó kezelés hatástalanná válik. A TTK Enzimológiai Intézetében működő csoport célja olyan gyógyszerjelölt molekulák fejlesztése, melyek képesek lehetnek a rezisztens tumorok leküzdésére. A kutatás Szakács Gergely korábbi, az Egyesült Államokban tett felfedezésén alapul, mely a rezisztens tumorok elleni küzdelem egy radikálisan új lehetőségét vetette fel. A kutatás kiindulópontjaként szolgáló megfigyelés arra utalt, hogy bizonyos körülmények között az egyébként rezisztens sejtek sebezhetővé válhatnak. A csoport legfontosabb célja e paradox érzékenység okainak feltárása, valamint a rezisztens sejtek Achilles-pontját támadó gyógyszerjelölt molekulák fejlesztése. Az MTA Lendület és az EU ERC Starting Grant támogatását elnyert csoport jelentős előrehaladást ért el. Azonosítottak és jellemeztek több, szerkezetileg diverz vezérmolekulát. Feltárták az MDR-szelektív vegyületek hatásmechanizmusában szereplő kulcsfontosságú folyamatokat, és beállítottak egy, a humán tumorok klinikai viselkedését hűen reprodukáló egér tumormodellt. A csoport eredményei által életre hívott koncepció mára széles körben elfogadott és kutatott irányzattá vált.

Egy dogma a porba hull: javaslat a kötőszöveti meszesedés terápiájára

Váradi András - MTA TTK Enzimológiai Intézet

A gerincesekben az evolúció során kialakult az a szabályozó mechanizmus, amely a kalciumból és a foszfátból álló komplex szerkezetű kristályos biominerált a szervezetben csak a szükséges helyeken, időben és pontos formában engedi kialakulni. Ez az, amit hétköznapi nyelven csont- és fogképződésnek nevezünk. A kalciumfoszfát alapú hidroxiapatit a kollagén vázakon alakul ki. Kollagén azonban az egész testünkben jelen van, a kötőszöveti mátrix legfontosabb eleme. Finom szabályozási mechanizmusok gondoskodnak arról, hogy a meszesedés, a hidroxiapatit-képződés a puha szövetekben ne indulhasson meg.

Ismert azonban számos olyan pathológiás állapot, betegség, amelyeket a kötőszövetek meszesedése jellemez, ez érintheti a bőrt, a vesét, a szemet. Legsúlyosabb következményként az artériák középső rétegét képező simaizom rostok alkotta struktúrában alakul ki hidoroxiapaptit lerakódás, aminek következtében az érfal elveszíti rugalmasságát. Ez pedig nagyon súlyos keringési betegségekhez vezet. A pathológiás jelenség kiváltó oka lehet genetikai, környezeti és a természetes öregedés következményei is szerepet játszhatnak. A puhaszöveti meszesedés egyik fontos inhibitora a pirofoszfát, egy természetes metabolit, amely a keringésben kb. 1 - 2 mikromólos koncentrációban van jelen. A vérben megjelenő pirofoszfát jó részének forrása a máj. Két olyan monogénes öröklődő betegség ismert - ezeket a pathológiás meszesedés genetikai modelljeinek tekintjük -, amelyek a pirofoszfát termelődés zavarával függenek össze.

Mintegy két éve vált ismertté, hogy mindkét betegségre a vér alacsony pirofoszfát-szintje jellemző. Mindenki azt gondolta, hogy sajnos a legegyszerűbb szubsztitucós terápia nem jöhet szóba, mert általánosan elfogadott volt az a nézet, hogy a szájon át bejuttatott pirofoszfát nem jut el a véráramba, hanem az emésztőrendszerben lebomlik. Mi megcáfoltuk ezt a dogmát: kimutattuk, hogy a pirofoszfát felszívódik egérben is és az emberben is, és sikeresen akadályoztuk meg az ivóvizhez adott pirofoszfát adagolásával a jellegzetes meszesedés kialakulását mindkét betegség egér-modelljében. Megállapítottuk, hogy emberben is könnyen elérhető az a dózis, amelyik a betegekben már helyreállítaná a normális plazma piropfoszfát szintet. Mindez azt jelenti, hogy munkánk eredményeként előtérbe kerül egy nagyon egyszerű, nagyon olcsó terápiás megoldás, hiszen ez az anyag nem mérgező.

Hogy olvas újságot a mesterséges intelligencia és mit lát a képeken?

Varjú Zoltán - Precognox, Head of Data Science

Egy időben a csapból is a migrációs válság folyt, lehetetlen lett volna minden, a témában megjelent cikket elolvasni. Úgy döntöttünk átadjuk a teret a mesterséges intelligenciának, ezt a munkát nyugodtan elveheti tőlünk. Több mint negyvenezer cikket gyűjtöttünk be a hozzájuk tartozó képekkel együtt. Topik modellt készítettünk, hogy lássuk, a szövegek és a képek milyen témákat mutatnak be. Arcfelismerést végeztünk minden képen, majd a saját magunk által betanított neurális hálókkal megnéztük milyen nemű és korú embereket szeretnek illusztrációként használni az online médiában és milyen érzelmek jellenek meg a bemutatott emberek arcán. Előadásunkban röviden bemutatjuk az alkalmazott technikák hátterét és velük kinyert adatokat összevetjük a menekültekről vezetett hivatalos statisztikákkal. Lehet tippelni! Torzít-e a média?