Matolcsy szerint igenis javult a versenyképesség, csak a globális rangsorok nem annyira tényszerűek, mint az MNB

gazdaság
2017 szeptember 20., 12:48
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a magyar gazdaságnak a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az államok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.
  • A jegybank elnöke a BÉT50 (a Budapesti Értéktőzsde őszi, a középvállalatok növekedésére fókuszáló) rendezvényén azt mondta, a BÉT fejlődését hosszabb távon a sikeresen működő kkv-kra kell alapozni, a tőzsde dinamikus fejlődésének gerincét ezek kell, hogy adják.
  • Szerinte az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni e cégek teljesítményét.

Matolcsy György szerint Magyarországnak nem lehet követendő példa a dél-európai országok gazdasági modellje, nem lehet a magas eladósodottságot, a magas munkanélküliséget példaként állítani az ország elé. A közép-kelet-európai országoknak a skandináv modellt kell követniük, mert a skandináv országok a foglalkoztatás növelése, a munkaintenzív gazdasági időszak után tőkeintenzív fejlődési útra léptek, most pedig tudásintenzív időszakban vannak, ez a modell pedig sikeres példa lehet Magyarország számára.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Budapesti Értéktőzsde középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén 2017. szeptember 20-án.
photo_camera Matolcsy György beszédet mond a Budapesti Értéktőzsde középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén 2017. szeptember 20-án. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Matolcsy szerint fontos, hogy Magyarország megvalósítja a keleti és a déli nyitást, és részt vesz a kínai kezdeményezéssel indult új selyemút kiépítésében, és a magyar gazdaság teljesítményének egyre nagyobb részét adják az EU-n kívüli térségekkel lebonyolított gazdasági kapcsolatok.

Háromszor ennyi kkv kell

Szerinte Magyarországnak jó példa lehet Baden-Württemberg német tartomány gazdasági fejlődése és az észak-olasz területek gazdasági bővülése. Baden-Württemberg kb. 14 ezer közepes vállalkozása innovatívan, kreatív működik, ezek a cégek jelentik az ottani gazdaság gerincét. Matolcsy azt mondta, itthon csak kb. 4600 jól működő középvállalattal lehet számolni, ha ezek számát 2,5-3-szorosára növeljük, akkor a magyar GDP is 2-3-szorosára nőhetne a jövőben.

Az állami vállalatoknak tőzsdére kell menniük

Az MNB elnöke szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az állami vállalatok tőzsdére kerüljenek, de a blue chipekre, a legjelentősebb tőzsdei nagyvállalatokra is nagy szükség van a BÉT-en, és a jövőben újabb nagyvállalatok tőzsdei bevezetését kell megvalósítani.

Matolcsy György, az MNB elnöke beszédet mond a BÉT középvállalatok növekedéséről tartott rendezvényén 2017. szeptember 20-án.
photo_camera Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Azt mondta, meg kell vizsgálni a lengyel példát, ahol minden nagybank szerepel a varsói tőzsdén, „lényegében kötelező a jelenlétük”, ez a modell dinamikus tőkeforrást jelentene a magyar tőzsdének is, de fontos lenne a bankoknak is, mivel a tőzsdén keresztül a teljesítményük is jobban mérhetővé válik.

Nőtt a versenyképesség, csak a globális rangsorok nem elég jók

„A huhogó baglyoknak” azt lehet üzenni, nincs igazuk, mert Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta, a globális rangsorok ugyanis több fontos tényezőt nem vesznek figyelembe, számos szubjektív tényezőre alapozva vizsgálódnak, viszont az MNB által végzett kutatások 90 százalékban tényeken alapulnak

– mondta Matolcsy György. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.