Vasárnap jelentette be a Fehér Ház, hogy kiterjesztik a beutazási tilalmat, és a jövőben  Irán, Líbia, Szíria, Jemen és Szomália mellett Észak-Korea és Csád polgárai sem léphetnek be többet az Egyesült Államokba. 

Észak-Korea büntetése kevéssé volt meglepő, Csád esetét viszont egyelőre senki nem tudja hova tenni. 

Az afrikai ország az elmúlt években kifejezetten sok dicséretet kapott a nyugati hatalmaktól, mivel jó partnernek bizonyultak a terrorizmus elleni harcban. Trump döntését ezért megdöbbenéssel fogadták a csádi kormány tagjai mellett az afrikai ügyekkel foglalkozó elemzők is. 

A hivatalos fehérházi indoklás szerint Csád azért került rá a tiltólistára, mert terrorszervezetek vannak jelen az országban és mert nem megfelelően osztottak meg terrorizmussal összefüggő információkat partnereikkel. Az tény, hogy Csádban okoz problémát a terrorizmus, a Boko Haram például az ország nyugati határainál van jelen. Csakhogy ezt még a régió egy sor országáról el lehet mondani. Nigéria, Mali vagy Niger is sokkal jobban ki van téve a terroristák jelenlétének, mint Csád. Míg tavaly a Boko Haram több mint 120 támadást hajtott végre Nigériában, addig mindössze négyet Csádban. 

A Washington Postnak nyilatkozott a csádi Emberi Jogi Szövetség igazgatója, Nour Ibedou, aki szerint előbb megdöbbenve, majd felháborodva fogadták az amerikai döntést, nem értik, hogyan történt mindez. A csádi kormány is közleményben kérte az amerikaiakat, hogy fontolják meg a döntést, mivel az súlyosan árt Csád megítélésének és a két ország kapcsolatának. 

Az International Crisis Group közép-afrikai igazgatója, Richard Moncrieff sem lát olyan terrorjelenlétet az országban, ami indokolhatna egy ilyen tiltást. A döntés ráadásul azért is nehezen érthető, mert Csád az egyik legfontosabb partner lett az utóbbi években a terrorizmus elleni harcban: idén márciusban 2000 amerikai katona vett részt egy hadgyakorlaton az országban, az elmúlt években pedig a légierő is gyakran használta az ország infrastruktúráját a Boko Haram elleni megfigyelő akciókhoz. 

Dicsérte a két ország kapcsolatát és az egész régió stabilitásáért tett közös munkát tavaly az U.S. Africa Command helyettes parancsnoka, Alexander M. Laskaris nagykövet is. 

Csád fővárosa ráadásul az otthona a négyezer fős francia terrorelhárító missziónak, míg a csádi hadsereg rendszeres vett részt határokon átnyúló terrorellenes akciókban. 2013-ban többek között meggyilkolták az al-Kaida egy parancsnokát Maliban. 

Ezek után nem csoda, hogy egyelőre mindenki csak döbbenten figyeli, miért kellett tiltólistára tenni a csádi polgárokat. Az amerikai magyarázat nem megfelelő információmegosztásról szól, de ennek részleteiről egyelőre nagyon keveset tudni. 

Az biztos, hogy az amúgy sem túl izmos csádi gazdaságot eléggé megviselte az olajárak bezuhanása az elmúlt években, és az amerikai külügyminisztérium már tavaly jelezte, hogy a gazdasági problémák a csádi biztonsági erők állapotának rosszabbodásához vezethet. 

Moncrieff azt mondta most a Washington Postnak, hogy ha volt is hiányosság az együttműködés terén, azt sokkal inkább lehet betudni a bürokratikus kapacitások hiányának, minthogy a csádiak szándékosan asszisztáltak volna a terroristáknak.