Azt eddig is lehetett tudni, hogy a brit külügyminiszter, Boris Johnson sokszor sajátosan gondolkodik diplomáciáról és politikáról, de egy most előkerült, januári felvételen még az eddigieknél is kellemetlenebb jelenet látható. 

A brit Office legerősebb részeit idéző felvételen Johnson éppen mianmari Rangunban látogatta meg a buddhisták egyik legszentebb épületét, a Svedagon pagodát. 

Johnson a hivatalos diplomáciai látogatás során, telefonjával babrálva itt kezdte el idézgetni Rudyard Kipling Mandalay című versének első sorait, ami Tandori Dezső fordításában így hangzik:

„Vén moulmeini pagodánál, tengernek kelet felé,
Burmai lány üldögél és rám vár? még hogy sejtem-é!
Pálma mintha szélbe súgná, harangszó ezt zengené:
"Gyere vissza, brit katona, visszavár ám Mandalay!”

Kipling versében az egykori brit tiszt tekint vissza nosztalgiával az időszakra, amit a gyarmatokon töltött és a burmai lányra, akit megcsókolt. Nagy-Britannia 1824-ben gyarmatosította Mianmart, és három felkelést is leverve, 1948-ig uralkodtak az ország felett. Nem meglepő, de diplomáciai szempontból nem túl bölcs dolog, ha az egykori gyarmattartó ország külügyminisztere az erre az időszakra nosztalgiával emlékező verset kezdi el idézgetni az egykori gyarmatország legszentebb helyén. 

A jelenet annyira kínos volt, hogy a brit nagykövet, Andrew Patrick is úgy érezte, közbe kell lépjen. Az eddig nem ismert jeleneten látni, hogy a diplomata végül le tudja állítani Johnsont, aki mintha nem is nagyon értené, mi a baj. Patrick egy ponton figyelmezteti a verset idéző Johnsont, hogy mikrofon van rajta, és hogy ez valószínűleg nem egy jó ötlet. Majd ez a párbeszéd játszódik le köztük:

• Micsoda?  A Mandalay?
  
• Nem helyénvaló.
  
• Nem? Jó cucc. 
  

- mondja Johnson, majd fotózni kezd a telefonjával. 

A Guardian cikkében megszólalnak Mianmar-szakértők is, akik elmondták, hogy az országban még mindig nagyon érzékeny téma a gyarmatosítás, megalázásként és szégyenként emlékeznek vissza az időszakra. 

Kipling amúgy aligha ismerhette Mianmart, mindössze három napot töltött ott fiatalon, ugyanakkor verseinek nagy szerepe volt abban, hogy Nagy-Britanniában milyen kép terjedt el a gyarmati országról. 

A brit külügyminisztérium nem kommentálta a felvételt. (Guardian)