Három évvel azután, hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország északi, muszlimok lakta államában, Arakánban, két közkatona videón vallott a tömeggyilkosságokról. Ez fordulatot hozhat a népirtást feltárni hivatott eljárásokban.
A kiáramló iszap és víz rengeteg embert maga alá temetett.
A kétszázmillió tabletta mellett fél tonna kristályt és 300 kiló heroint is lefoglaltak.
Szlovéniában korlátozzák a tömegközlekedést, Mianmar kikéri magának, Indonéziában is van fertőzött miniszter, Kínában pedig eltűnt valaki, aki kritizálta az elnököt a védelem hiányosságai miatt.
Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.
„Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?” - tette fel a kérdést Hágában.
Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.
Jelentésükben elismerik, hogy az ország civil vezetőjének nincs hatalma a hadsereg felett, de törvényhozási többségét kihasználva a rohingyákat diszkrimináló törvényeket módjában állt volna megváltoztatni.
Az eufemizmus a gyakorlatban népirtást és üldözést jelent. Első lépésben elzárták az internetet, nehogy bármi kiszivároghasson erről.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.
A jelentés szerint a hadsereg félelemben tartja a lakosokat, és Aung Szan Szú Kjí, a végrehajtó hatalom tényleges vezetője szemet huny a jogsértések felett.
89-en voltak a fedélzeten, amikor kiderült, a brazil gépen nem nyílik az első futómű.
500 napig voltak rács mögött államtitoksértés miatt, miután a rohingyák elleni bűnökről írtak.
A tartomány képviselője szerint nincs rá esély, hogy megmentsék őket.
A rohingya népirtás után nyomoztak, hét évet kaptak.
Eddig 740 ezren menekültek át Mianmarból az etnikai tisztogatások miatt.
Wa Lonét és Kyaw Soe Oót államtitoksértés vádjával ítélték hét év börtönre. A rohingyák elleni népirtás ügyében kutakodtak.
Egy fiatal újságíróról szól, aki kinyomozza, miért betegednek meg sorra az állatok a falujában.
A mianmari hadsereg évek óta trollkodott a Facebookon, álhírekkel gerjesztve az indulatokat az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. Tavaly óta hétszázezret sikerült elüldözni közülük az országból.
Az eseményen 277 elefántagyar, 227 állatcsont, 1544 agancs, szarv vagy tülök, 45 különböző állatbőr, 45,5 kg tobzoskapikkely égett el.
A Nobel-békedíjas Mianmar polgári vezetőjeként gyakorlatilag semmit sem tett a rohingyák elleni népirtó hadjárat megakadályozásáért.
Mert a Nobel-békedíjas mianmari vezető nem lépett fel a rohingyák elleni népirtás miatt.
Kegyetlenségek előre kitervelt, koordinált kampányának nevezte jelentésében a tavaly ősszel történteket az amerikai külügy, de tartózkodott a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmény kifejezéstől.
A népirtással vádolt mianmari vezérkari főnök dönt, nem az ENSZ!
A valaha volt egyik legrészletesebb emberi jogi ENSZ-jelentés arra jut: a mianmari hadsereg vezetőinek népirtás vádjával kellene nemzetközi bíróság elé állnia.
A Reuters kelepcébe csalt újságíróinak elítélését viszont jogosnak tartja, szerinte annak semmi köze a szólásszabadsághoz.
Ez nem jó hír a főparancsnok, de Aung Szan Szú Kji számára sem.
Olyan alaposan kinyomozták egy mianmari tömeggyilkosság részleteit, hogy az vádiratnak is beillett. A katonai junta visszacsapott, de megtörniük nem sikerült Wa Lone-t és Kyaw Soe Oo-t.
Egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján ítélték el az újságírókat, akiknek a hatóságok minden bizonnyal a népirtásról szóló tudósításaik miatt állítottak csapdát.
Múltbéli eredményeiért kapta, ezen a népirtás sem változtat.
Az ország saját, független bizottsága már vizsgálja a rohingyák elleni jogsértésekről szóló vádakat – próbálták megnyugtatni az ENSZ-t.
Több tucat profilt és szervezetet kitiltottak, köztük a hadsereg főparancsnokát.
A rohingyák elleni erőszak miatt állítanák a hadsereg hat vezetőjét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé.
Mianmar külügyminisztereként már nem úgy viselkedett, mint egy Nobel-békedíjas.
Hónapokra bent rekedhetnek, és ez még a jobbik eset, mert lehet, hogy egyáltalán nincs idejük.
A világ egyik legtöbbet üldözött népcsoportjának fegyveres radikálisai tömeggyilkosságokat követtek el egy friss jelentés szerint.
A mianmari hadsereg tagjai tavaly szeptemberben a gyújtogatás és az öldöklés közben tömegesen erőszakolták meg a rohingya nőket.
Bombázzák a keresztényeket, segélyszervezetek sem jutnak el hozzájuk.
Mondjuk zajlik az országában egy népirtás is.
Nyoma se maradjon.
Igaz, a pók maga nagyon apró lehetett, óriási dinókkal élt egy világban.
Két olyan államnak, amely rendszeresen gyilkolja a saját polgárait.
Arakánt 655 ezer rohingya hagyta el augusztus vége óta a mianmari hadsereg tisztogató műveletei miatt.
Tisztára mint akinek van valami rejtegetnivalója.
A mianmari hatóságok hivatalosan négyszáz halottat ismertek el.
A helyi sajtójelentések szerint a rendőrség vihette el őket.
Talán az országban élő keresztényeket akarta ezzel védeni.
Egyetértési megállapodást írt alá csütörtökön Mianmar és Banglades a rohingya menekültek hazatéréséről - közölte egy magas rangú mianmari tisztségviselő a Reuters hírügynökséggel. Mianmarból több mint félmillió rohingya menekült el augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg népirtása miatt. (MTI)
A magyar külügyminisztert nem érdeklik a kegyetlenkedések, csak üzlet legyen és a menekültek ne jöjjenek.
A bangladesi menekülttáborokban tengődő rohingyák talán előbb egy tál meleg ételt érnének el.