Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból

– jelentette be Recep Tayyip Erdogan török államfő Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, és 1999-től lett a tagjelöltje, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is elkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott.

Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérlet utáni elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és csak egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.

Az Európai Parlament is élesen bírálta Törökországot, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.

A szeptember 24-i német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és a kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptember 3-i televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát:

• Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette, mondván, Erdogan vezetésével „ellenpuccs” zajlik Törökországban. Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással „minden határt átlépett”, ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.
  
• Merkel kancellár azt mondta, sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország EU-tag legyen, de a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”. Szerinte ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni, és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
  

Erdogan a vasárnapi felszólalásában arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az EU országai okozták:

„Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak, és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen.”

Erdogan elsősorban azt nehezményezte, hogy a délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetnek propagandatevékenységet. (MTI)