A FLAIR SZÉK TIZENHÁROMFELŐL*

I
Húsz havas hegy közt
Egyetlen moccanás:
Flair láb.

II
Háromféleképp voltam:
Mint egy fa
Három fehér műanyag székkel.

III
Őszi szélben egy Flair kavargott.
Parányi része volt a pantomimnek.

IV
Egy férfi, egy nő:
Egy.
Egy férfi, egy nő, egy szék:
Egy.

V
Nem is tudom, melyik szebb:
A változatok szövevénye
Vagy a sugallatoké,
A fehér flair szék, a teraszon,
Vagy nyomban utána.

VI
Jégcsapok barbár
Üvege a hosszú ablakon.
A műanyag szék árnya
Átvillant rajta négyszer.
Követtem benne
Egy felderíthetetlen
Ok nyomát.

VII

Ó, Haddam cingárai, mért
Képzelődtök arany trónokról?
Nem látjátok, a kerti szék
Hogy jár-kel hölgyeitek
Lábainál?

VIII
Tudok sok ékes hangsúlyt,
Sok fényes, sodró ritmust;
De azt is tudom, hogy
A Flair szék benne van
Abban, amit tudok.

IX
Ahogy a műanyag szék eltűnt
A szemhatáromon, érintőt
Húzott egy körhöz a sok közül.

X
Ahogy a műanyag szék
Zöld fényben áll:
Még a széphangzás kerítői is
Hujángatnának a láttán.

XI
Üveghintóban haladt az utas
Connecticuton át.
Megrémült hirtelen:
A kocsi árnyát
Egy rakat
Flair széknek látta.

XII
A folyó már mozgás.
A műanyag széknek állnia kell.

XIII
Már délutánra este lett.
Havazott, és
Látszott, havazni fog.
A Flair műanyag szék ott ült
A cédrus lombja közt.

Köszi, Géza!

* Elnézést Wallace Stevenstől, aki az eredeti verset (Thirteen Ways of Looking at a Blackbird) írta, elnézést Tandori Dezsőtől, aki az eredeti verset fordította (A feketerigó tizenháromfelől). Elnézést a világirodalomtól, a feketerigóktól és mindenki mástól. Amit tettem, az irodalomért meg a Flair székekért tettem.