Elővehetik a nem állami térképeket

A kormány kedden úgy módosította a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat, hogy az idei érettségin a diákok a régebbi kiadású történelmi atlaszokat is használhassák, ne csak azokat, amelyeket az állami kiadó fejlesztett ki, de nem tartalmaztak kronológiai adattáblázatot, és a szakmai szervezetek is erősen kritizálták azokat, írja a hvg.hu.

Gender

A keddi Magyar Közlönyben úgy módosították a kerettantervre vonatkozó rendeletet, hogy abból minden olyan rész kerüljön ki, amiben szerepel a gender szó. A társadalomismeret érettségiből kikerült „A gender-elmélet és annak kritikája” szövegrész. A 7-8. évfolyamosok biológiai témaköréből kikerült „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész, és a helyébe „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai” lépett.

A 9–12. évfolyamosoknál  a családi nevelésből kikerült „a nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az  identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész. és a helyére „a nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.” került.

A tompítás művészete

Közben bekerült az alsós kerettantervbe a a dzsúdó/judo A tompítás művészete - Küzdőjátékok az iskolában címmel.

Az indoklás szerint „az általános iskola 1-4. osztály judo kerettantervének elsődleges célja, hogy a küzdősportok, harcművészetek eszközrendszere segítségével hozzájáruljon a rendszeres testmozgáshoz és sporthoz kapcsolódó ismeret, készség, attitűd, továbbá a testkulturális műveltség kialakulásához. További célként fogalmazódik meg az asszertív magatartásformák kialakítása, az önbizalom fejlesztése és ezáltal a tanulók magabiztosságának, reális énképének kialakítása. A judo sportág kerettanterven keresztül történő megismerése és népszerűsítése hozzájárul, hogy az iskolai testnevelésen túl minél több gyermek bekapcsolódjon a judo sportág alapjainak megismerésébe.”

Hozzáteszik, hogy „az alapvető mozgáskészségek közül hangsúlyosan szerepelnek a kúszások, mászások, függeszkedések, valamint a fittségi állapotfejlesztés játékos formájú eszközeiként a húzással, tolással, egyensúlyi helyzet megbontásával, emeléssel, hordással járó feladatok.”

Az Emmi szerint a „különböző egyéni és csapat -, eszköz nélküli és eszközzel játszható küzdőjátékok és feladatok a későbbi sportági küzdelmek (állás és földharc) játékos előkészítéseként a kihívást, az élményszerzés lehetőségét hordozzák magukban a komplex személyiségfejlesztés érdekében. Általuk kiválóan fejleszthető az önkontroll és az önszabályozás. A játékos küzdelem során a tanuló megismeri saját határait, képessé válik az önmegfigyelésre, önértékelésre. A küzdőjátékok olyan tulajdonságok fejlődéséhez járulnak hozzá, mint küzdőképesség, kitartás, bátorság, énhatékonyság”.

Kiemelik azt is, hogy „az eséstechnikák elsajátítása túlmutat a pusztán sportági alkalmazáson, hiszen a baleset-megelőzési és önvédelemi jelentősége a mindennapok során is kiemelkedő. Megfelelő alkalmazásuk segít az esésekből származó sérülések megelőzésében, akár egyéb sporttevékenység közben, akár a hétköznapi élet során”.