Elővehetik a nem állami térképeket
A kormány kedden úgy módosította a közoktatással kapcsolatos jogszabályokat, hogy az idei érettségin a diákok a régebbi kiadású történelmi atlaszokat is használhassák, ne csak azokat, amelyeket az állami kiadó fejlesztett ki, de nem tartalmaztak kronológiai adattáblázatot, és a szakmai szervezetek is erősen kritizálták azokat, írja a hvg.hu.
Gender
A keddi Magyar Közlönyben úgy
módosították a kerettantervre vonatkozó rendeletet, hogy abból
minden olyan rész kerüljön ki, amiben szerepel a gender szó. A
társadalomismeret érettségiből kikerült „A gender-elmélet és
annak kritikája” szövegrész. A 7-8. évfolyamosok biológiai
témaköréből kikerült „A szexuális viselkedés biológiai
aspektusai (nemi szerep vs. gender stb.)” szövegrész, és a
helyébe „A szexuális viselkedés biológiai aspektusai” lépett.
A 9–12. évfolyamosoknál a családi nevelésből kikerült „a nem kialakulása: kromoszomális, ún. genetikai nem, ivarmirigy nem, nemiszervi nem, külső nem, társadalmi nem (gender), az ún. nemi identitás. Az identitás összetevői, fejlődése.” szövegrész. és a helyére „a nem kialakulása, a nemi szerepek összetevői, fejlődése.” került.
A tompítás művészete
Közben bekerült az alsós kerettantervbe a a dzsúdó/judo A tompítás művészete - Küzdőjátékok az iskolában címmel.
Az indoklás szerint „az általános iskola 1-4. osztály judo kerettantervének elsődleges célja, hogy a küzdősportok, harcművészetek eszközrendszere segítségével hozzájáruljon a rendszeres testmozgáshoz és sporthoz kapcsolódó ismeret, készség, attitűd, továbbá a testkulturális műveltség kialakulásához. További célként fogalmazódik meg az asszertív magatartásformák kialakítása, az önbizalom fejlesztése és ezáltal a tanulók magabiztosságának, reális énképének kialakítása. A judo sportág kerettanterven keresztül történő megismerése és népszerűsítése hozzájárul, hogy az iskolai testnevelésen túl minél több gyermek bekapcsolódjon a judo sportág alapjainak megismerésébe.”
Hozzáteszik, hogy „az alapvető mozgáskészségek közül hangsúlyosan szerepelnek a kúszások, mászások, függeszkedések, valamint a fittségi állapotfejlesztés játékos formájú eszközeiként a húzással, tolással, egyensúlyi helyzet megbontásával, emeléssel, hordással járó feladatok.”
Az Emmi szerint a „különböző
egyéni és csapat -, eszköz nélküli és eszközzel játszható
küzdőjátékok és feladatok a későbbi sportági küzdelmek
(állás és földharc) játékos előkészítéseként a kihívást,
az élményszerzés lehetőségét hordozzák magukban a komplex
személyiségfejlesztés érdekében. Általuk kiválóan
fejleszthető az önkontroll és az önszabályozás. A játékos
küzdelem során a tanuló megismeri saját határait, képessé
válik az önmegfigyelésre, önértékelésre. A küzdőjátékok
olyan tulajdonságok fejlődéséhez járulnak hozzá, mint
küzdőképesség, kitartás, bátorság, énhatékonyság”.
Kiemelik azt is, hogy „az
eséstechnikák elsajátítása túlmutat a pusztán sportági
alkalmazáson, hiszen a baleset-megelőzési és önvédelemi
jelentősége a mindennapok során is kiemelkedő. Megfelelő
alkalmazásuk segít az esésekből származó sérülések
megelőzésében, akár egyéb sporttevékenység közben, akár a
hétköznapi élet során”.