Képtelenség azt hinni, hogy aki emberien bánik a menekültekkel, az veszélyezteti a lakosságot

Csütörtökön és pénteken Budapesten tárgyalt Michael O'Flaherty, az EU Alapjogi Ügynökségének az igazgatója. A bécsi központú szervezet jelentésekkel hívja fel a figyelmet az emberi jogok helyzetére. Az utóbbi időben kutatásaikban megkérdeztek 23 ezer migránst az európai tapasztalataikról; 42 ezer nőt arról, hogy érte-e őket erőszak az életükben; 93 ezer meleget és 85 ezer romát és 6 ezer zsidót arról, hogy  tapasztaltak-e megkülönböztetést, szenvedtek-e el erőszakot. Ezek a legkomolyabb ilyen típusú kutatások a kontinensen.

Közben monitorozzák az egyes kormányok tevékenységét is, így például a magyarországi tranzitzónákat is vizsgálták.

Az ír igazgató kétnapos budapesti látogatásán találkozott a magyar kormány képviselőivel, civil szervezetek vezetőivel, és tartott egy előadást a CEU-n is, az emberi jogok európai helyzetéről , illetve egy intejrút a 444-nek is:

Úgy tudom, hogy a kormány tagjaival is találkozik mostani látogatásán. Milyen ügyeket akar felvetni nekik?

Michael O'Flaherty: Eddig két államtitkárral találkoztam, az igazságügyi tárcától és a Miniszterelnökségtől. Általában beszélgettünk az ügynökség szerepéről, hogyan tudnánk jobban együttműködni a nemzeti hatóságokkal az emberi jogok védelmében. És persze felmerültek azok a kihívások, amelyekkel Magyarország mostanában szembenéz.

Mik ezek?

Beszéltünk a migárcióról, pontosabban azokról az emberjogi problémákról, amelyek a migránsokat érintik. Szóba kerültek a civil szervezetek és az őket érintő törvények is.

Ezekben az ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, többek között a tranzitzónákba zárt menekültek miatt, és azért is, mert a civileknek fel kell tüntetniük, ha külföldről kapnak pénzt. Az ügynökségének van köze ezekhez az eljárásokhoz?

Közvetlenül nincs. Ezeket az Európai Bizottság indította, mi pedig független szervezet vagyunk az EU-n belül. Ugyanakkor mivel emberjogi ügyekről van szó, alaposan követjük a fejleményeket, és a feladataink közé tartozik, hogy segítsük az EU tagországait, hogy jobban védelmezzék az emberi jogokat.

A migráció esetében például nem általában foglalkozunk azzal, hogyan kezeljék politikai szempontból a kérdést, hanem arra figyelünk, hogy az egyes emberek jogait tiszteletben tartsák. Azt figyeljük, hogy az érkezők megfelelő módon be tudják-e adni menekültjogi kérelmüket, hogyan bánnak velük a táborokban, és ha befogadják őket, akkor milyen lehetőségeik vannak, illetve akit kiutasítanak, azzal hogyan bánnak, amikor vissza kell térnie.

A magyar partnerei nyitottak voltak a felvetéseire?

Ezt tőlük kellene inkább kérdezni, de úgy éreztem, hogy konstruktívak voltak az eddigi megbeszélések. Őszinte, nyílt, barátságos megbeszéléseink voltak.

Sok vita van arról, az EU különböző intézményeiben is, hogy az emberi jogok helyzete rosszabbodik egyes tagállamokban, különösen Lengyelországban és Magyarországon. Önök is úgy találják, hogy az EU-n belül rosszabbodik a helyzet?

Az emberi jogok az egész EU-ban fenyegetettek, és a helyzet egyre romlik. Soha nem látott mértékben emelkedik a jogsérelmek száma, és bizonyos politikusok az egész jogvédő rendszert úgy ahogy van elutasítják, azt mondják, hogy se nem fontos, se nem hasznos tekintettel lenni ezekre a jogokra.

Ezzel kezdenünk kell valamit, mindenféle szinteken. A mi ügynökségünk azt tudja tenni, hogy győzködjük a döntéshozókat. Vegyük például a nemzetbiztonság ügyét: sokan úgy tartják, hogy a biztonság és a méltányosság a menekültekkel egymást kizáró dolgok. Azt mondják, hogy minél megengedőbb vagy a migránsokkal, annál kevésbé van az országod biztonságban. De ez képtelenség! Ez nonszensz! A kettő nem zárja ki egymást. Sokkal inkább az emberi jogok tiszteletben tartása tesz biztonságosabbá egy országot.

Michael O'FlahertyFotó: Magyari Péter

Sokan úgy tartják, hogy az EU intézményeinek nincsenek eszközeik, hogy kikényszerítsék az emberi jogok tiszteletben tartását. Míg a belépésre váró országoktól szigorú feltételeket lehet követelni, addig a már bent lévők ellenőrzésére már nincs mód. Egyetért azokkal, akik szerint új eszközöket kellene adni a közös intézményeknek?

Azzal egyetértek, hogy több erőforrást kell biztosítani az EU-n belül a jogállamiság védelmére. A legjobb eszközt, ami máris a rendelkezésünkre áll, nem használjuk eléggé. Ez pedig az emberek, az európai emberek ereje. Meggyőződésem, hogy az európaiak józanul gondolkoznak, de ahhoz, hogy megalapozott véleményük legyen, megfelelően kell tájékoztatni őket.

Nem hangulatkeltésre van szükség, hanem elmagyarázni nekik, hogy mi történik körülöttük. Esélyt kell adni az embereknek, hogy racionálisan végiggondolhassák a helyzetet. Biztos vagyok abban, hogy az európaiak többsége méltányosságot akar. A legfontosabb eszközről, a saját lakosságunkról, hajlamosak vagyunk elfeledkezni.

Lényegében ugyanezt mondja a magyar kormány is a migrációról. Azt állítják, hogy rendszeresen tartanak nemzeti konzultációkat, amikor megkérdezik az embereket, hogy mit akarnak. Ez nem jó?

Nem népszavazási vagy választási kampányokról beszélek, hanem arról, hogy tegyünk erőfeszítéseket azért, hogy az emberi jogok védelmének kultúráját elterjesszük Európában. Egy falusi közösségnek például legyen lehetősége érdemben foglalkozni azzal, hogyan tudnának menekültekkel együtt élni. Oda kell menni az emberekhez, egészen kicsiben kezdeni, hogy a helyiek elmondhassák a problémáikat, és képesek legyünk velük együtt megoldásokat találni.

És ön szerint ezt az EU-nak kellene megszerveznie? Van erre reális lehetőség például Magyarországon, ahol a kormány kifejezetten ellenséges a külföldről jövő, a közvéleményt befolyásolni igyekvő gesztusokkal és általában az EU-val szemben?

Az emberi jogok tisztelete egyetemes érték. Magyarország aláírta azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek előírják ezen értékek tiszteletben tartását. Ezek megvitatása határokon átnyúló feladat. Az EU-ban 500 millió ember közös ügyéről van szó. Az ügynökségünk egyik legfontosabb feladata, hogy a működőképes jó példákat megtalálja, és népszerűsítse a többi tagállamban. Ha nincs a tagállamok között párbeszéd, ha mindenki saját megoldást akar, akkor nem jutunk előre.

Kinek a feladata lenne ezeknek a felvilágosító kampányoknak vagy párbeszédeknek a megszervezése? Új EU-s intézményt kellene felállítani, vagy a meglévőket használni?

Ez elsősorban a helyi civil szervezetek feladata kell, hogy legyen. Legfeljebb abban lehet az EU-s intézményeknek szerepe, hogy segítsék őket a munkájukban. Ezek a helyi szervezetek töltik meg élettel a társadalmakat, az erejük a fokmérője annak, hogy mennyire egészséges egy demokrácia. Sokszor ezek a szervezetek nem könnyítik meg a hatóságok életét, de végső soron mindenkinek jobb lesz, ha van módjuk aktívan részt venni az ügyek intézésében.

Hogyan tudnak ebbe az EU intézményei beleszólni, milyen eszközei lehetnek a civil szervezetek megerősítésére?

Ez jó kérdés. Mindenképpen komolyan kell azon gondolkozni, hogy mit tehet az EU azért, hogy a visszaszorulóban lévő civil szerveződések erőre kapjanak. Ezen a mi ügynökségünk is gondolkozik, és az idei, év végi jelentésünkben több gyakorlati javaslatunk is lesz erről, és persze jó lenne, ha minél több szinten lennének még ötletek.

Vannak olyan vélemények, hogy miközben az EU-s intézmények azon aggódnak, hogy mit csinál a magyar állam a migránsokkal Tompánál, addig Barcelonában a rendőrök verik az EU-s állampolgárokat, és ezt a bizottság összeegyeztethetőnek véli a jogállamisággal. Itt érez ellentmondást, önök például foglalkoznak a katalán helyzettel?

Mi egyelőre nem foglalkozunk a katalán helyzettel, mert egy tagállam integritásának ügyében nincs felhatalmazásunk állást foglalni. Sőt, ez általában sem tartozik az EU kompetenciái közé, mert ez a tagállamok belügye. Ugyanakkor aggodalommal figyeljük az eseményeket, és nagyon jó lenne, ha a konfliktus összes szereplője megfontolt lenne, és tiszteletben tartaná az eltérő álláspontokat. Annál többet, hogy ezt kifejezzük, most nem tehetünk ebben az ügyben.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;