Az isztambuli főügyészség terrorizmus vádjával 7,5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte a júliusban letartóztatott Peter Steudtner német emberi jogi aktivistára és társaira – közölte a Dogan török hírügynökség. A perben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: 1 svéd és 9 török jogvédő, köztük az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Eser és a szervezet törökországi elnöke, Taner Kilic. 8 aktivista előzetes letartóztatásban van.

Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A találkozót állítólag Kilic szervezte, de őt már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. A vád szerint használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amin keresztül a tavalyi puccskísérletet szervezték.

A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a célja, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított, és heteken át tartó tiltakozó igazságmenetét a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakba és társadalmi káoszba” sodorják. Az ügyészég szerint a vádlottak három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) és a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C). Taner Kilicet terrorszervezeti tagságért, a többieket terrorszervezet támogatásáért vonná felelősségre az ügyészség.

A Dogan arról is beszámolt, hogy Steudtner és a svéd jogvédő az ügyészségi vizsgálatban félrevezette a hatóságokat: a telefonjaikhoz használt jelszavakat helytelenül adták meg. Az ügyészség úgy vélte, hogy ez szintén terrorszervezeti célokat szolgált. A vádirat alapján a svéd aktivistánál ráadásul egy olyan térképet is lefoglaltak, amin a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatása után irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. „Ez így nem mehet tovább” – mondta, és Ankara és Berlin kapcsolata valóban elmérgesedett. A német külügyminisztérium arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak a szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. (MTI)