Gyógyíthatatlan beteg kerekesszékest csuklóztat a magyar állam

belföld
2017 október 11., 03:57

A mozgáskorlátozottak számára kiállítható parkolási igazolvánnyal rengetegen éltek és élnek vissza ma is, így érthető lépés volt, hogy kiadását egy 2011-es kormányrendeletben szigorúbb feltételekhez kötötték. Az új rendszer azonban nem szűri ki túl hatékonyan a kártyát jogosulatlanul használókat, viszont igazi tortúrát jelent a valódi betegeknek.

A szigorúbb rendeletnek köszönhetően előfordulhat, hogy egy gyógyíthatatlan, fokozatos állapotromlással járó betegségben szenvedő, közlekedni csak kerekesszékben tudó embernek újra és újra a szakmai bizottság elé kell járulnia, pedig 

a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége már tett javaslatot a Miniszterelnökségen a kaotikus helyzetet megszüntető egységes nyilvántartásra.

A 41 éves Viktor 2002 óta krónikus beteg, állapota fokozatosan romlik, ma már csak kerekesszékkel tud közlekedni. A diagnózis szerint állapotában javulás nem várható, betegsége, a szekunder, krónikus, progresszív lefolyású sclerosis multiplex a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható. A budapesti férfi számára nagyon fontos, hogy tudjon autóval közlekedni, és igénybe tudja venni a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyeket. Betegsége miatt a hatályos kormányrendelet szerint jár neki a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, de annak megújítását nem könnyíti meg számára a magyar állam.

Képünk illusztráció
photo_camera Képünk illusztráció Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance/AFP

Viktor először 2007-ben igényelte a parkolókártyát, akkor ezt még háziorvosi igazolásra, nem végleges egészségromlás esetén három, végleges esetben öt évre állították ki, ő - állapota miatt - öt évre kapta meg.

Amikor 2012-ben meghosszabbítását kérte, azt már csak szakorvosi vélemény alapján lehetett kiadni. A változásra azért volt szükség, mert rengeteg volt a visszaélés, ezek száma azonban a szigorítás után sem csökkent, hanem egyenesen növekedett. Az mno 2016 augusztusában kérte ki az adatokat a rendőrségtől, melyek szerint 2012-ben összesen 205 ilyen visszaéléssel kapcsolatos eljárást zártak le, 2013-ban 239-et, 2014-ben 415-öt, 2015-ben 424-et, 2016 januártól júniusig pedig 139-et. 

Viktor parkolási igazolványa október 24-én jár le, de a kormányhivatalban (ahol Viktor elmondása szerint a rámpák sem megfelelőek, ezért csak segítséggel tud bejutni az épületbe) ragaszkodnak hozzá, hogy újra járuljon orvosi szakértői bizottság elé.

Kérik ezt annak ellenére, hogy Viktor bemutatott egy egy héttel korábban készült szakorvosi véleményt, és egy 2016-os, szakértői bizottság által készített, részletes szakvéleményt, melyekben egyértelműen le van írva, hogy állapotában javulás nem várható.

A helyzet az, hogy a kormányhivatalnál jogszerűen járnak el, bármilyen szürreálisan is hangzik. A kormányrendelet szabályozza, milyen iratok szükségesek a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának igényléséhez, így más célból kiadott orvosi papírokat nem fogadhatnak el. Márpedig a Viktor által bemutatott igazolások nem megfelelőek, mert más papírok szükségesek például a fogyatékossági támogatásnál és mások a közlekedési kedvezménynél.

Megkeresésünkre a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) ügyvédje, Dr. Pátkai András Gyula úgy válaszolt, a Viktor által bemutatott, szakértői bizottság által kiállított vélemény „a megváltozott munkaképességűek ellátása iránti eljárásban lett kiadva, így az nem felhasználható a parkolási igazolvány kapcsán. A szakvélemény nem tartalmaz közlekedőképességre vonatkozó megállapítást, ráadásul Viktor állapotának véglegességét sem jelentik ki.” A szakvélemény alapján 2019-ben felülvizsgálata is esedékes. 

photo_camera Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP

Dr. Pátkai szerint leegyszerűsítve parkolási igazolványt az kaphat, aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy közlekedésében súlyosan akadályozott, és rögzíteni szükséges, hogy mindegyiket külön eljárásban, külön szakértői véleményben állapítja meg a hatóság.

Ahogy a MEOSZ jogásza fogalmaz, „a bonyodalmat az okozza, hogy egy adott személynek csak egy adott állapota van, azonban a hatóságok az adott személyt az adott állapotával a különböző eljárásokban (pl. a fogyatékossági támogatásnál, a közlekedési kedvezménynél, a társadalombiztosítási vagy a szociális ellátásokban) másképpen minősítik. Más megnevezést és más jogosultságokat kapcsolnak hozzá. 

Ez a laikus ember számára átláthatatlan és kaotikus rendszert hoz létre.

Ennek feloldására a Szövetség már korábban javasolta az eltérő minősítések összehangolását, és egységes adatbázis, nyilvántartás létrehozását. A nyilvántartás eredményeképpen a hatóságok láthatnák az illető személy állapotát, és anélkül biztosíthatnák az egyes támogatásokat, kedvezményeket, ellátásokat, hogy az érintettnek minden egyes alkalommal iratokat kellene csatolnia. Az egységes nyilvántartásban csak egy mindenre kiterjedő vizsgálati eredmény lenne nyilvántartva, az érintettnek pedig csak akkor kellene a szakértői bizottság elé vonulni, ha annak felülvizsgálata válik esedékessé, és nem minden egyes eljárásban külön-külön.

Minden fogyatékos embernek nagy könnyebbség lenne, hisz a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés még mindig nem megoldott sok esetben, gondoljunk csak a közösségi közlekedés akadálymentességi problémáira. De csökkenne az állami bürokrácia és költség, a hivatalok, a vizsgálatokat végző bizottságok leterheltsége is, mindenki jobban járna.”

A MEOSZ elküldte erre vonatkozó javaslatát a Miniszterelnökségre, de az ügyben eddig nem történt előrelépés.

Címlapfotó: Pixabay

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.