A Magyar Helsinki Bizottság adott ki közleményt arról péntek délután, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a civil szervezettel. 

Mint írják, az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. 

Közleményük szerint úgy tudni, más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást

„A Helsinki Bizottság mindezt kénytelen tudomásul venni, noha értetlenül áll a dolog előtt. Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak.”

- írják, majd hozzáteszik, hogy 1999 óta többször megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen látogatták a magyar börtönöket. Szakértőik vizsgálták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is, foglalkoztak a túlzsúfoltság problémájával és az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáival. 

„Az együttműködés két évtizede alatt végig példamutatóan korrekt viszonyban voltunk a BVOP-vel, börtönjelentéseinket véleményezték, és számos esetben javaslatainkat beépítették gyakorlatukba. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják. Ezért ért váratlanul bennünket a döntés, amelyet kénytelenek vagyunk tudomásul venni.”

Szerintük a mostani döntés azért is rossz irányba tett lépés, mert a külső, társadalmi kontroll nélkül maradó intézmények hajlamosak az önkényre. 

Közleményük szerint 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.

(Érdekesség, de ez volt az a Helsinki-program, aminek egy időben még Lázár János is dolgozott.)