Nem lesz egyszerű megfelelő embert találni a magyar válogatott élére, akinek kötelező házi feladata, hogy kijutassa a csapatot a 2020-as Európa-bajnokságra. Azért egyértelmű elvárás ez, megfosztva az új kapitányt az örökös hivatkozástól, a csapatépítéstől, mert Magyarország társrendezője a tornának, az új Puskás Stadion lesz az egyik helyszín, ha elkészül addigra. 

Komoly szakembert aligha vonz a feladat, pláne úgy, hogy ismerkednie sem lenne ideje a normálistól teljesen eltérő, szinte államosított közeggel és a nemzetközi szinten nagyon gyenge játékoskerettel. 

Az MLSZ-nek annyira nincs azonnal előhúzható jelöltje, hogy a mai bejelentés szerint még az is lehet, hogy az őszre lekötött két barátságos meccsen, Luxemburg és Costa Rica ellen ideiglenes kapitány irányítja a válogatottat. Aminek semmi értelme nincs, ezzel is elveszteget fél évet a válogatott. 

Magyar vagy külföldi vita lesz most. 16 magyarországi edző irányította 1986 óta a válogatottat, van, aki többször is. Jenei Imre a két halmaz között van, magyar származású, de a román foci nevelte fel. És volt három külföldi: Lothar Matthäus, Erwin Koeman és Bernd Storck. Egyikük sem sztáredzőként jött, és nem is úgy folytatta, Storckkal viszont 1986 óta a legnagyobb sikerét érte el a válogatott, miközben talán a leggyengébb keret állt a rendelkezésére. 

A probléma az, hogy a magyar fociból induló, de a szakmát külföldön elsajátító edzőből édeskevés van. 

Dárdai Pál tökéletes megoldás lenne, de miért hagyná ott a Bundesligát?

Löw Zsolt a Leipzig másodedzője, a Bundesliga mellett a Bajnokok Ligájára készíti fel a csapatát hétről-hétre. Nagy kérdés, hogy csábítóbb-e ennél a válogatott irányítása? Dárdainak annak idején nemet mondott, igaz, akkor segítőnek hívták. 

Szinte mindig előjön Bölöni László neve, aki Puskás Ferenc mellett a másik magyar származású BEK-győztes, a Steauával diadalmaskodott játékosként, edzőként francia, portugál és belga bajnokságot is nyert, igaz nem mostanában. Ő korábban bejelentkezett Csányi Sándornál, majd amikor még klubjával nem jutott dűlőre, Csányi nem várt rá tovább, és inkább kinevezte Pintér Attilát. 

Bölönit Orbán Viktor is nagyon tiszteli, ezt bizonyítja egy felvétel a Puskás Akadémia 2007-es megnyitójáról:

Bölöni az egész magyar futball reformálná meg, van is elképzelése hozzá, viszont éppen a mai Nemzeti Sportban jelentette be, hogy az ő kapitányságának már harangoztak. 

Szabics Imrét is említették lehetőségként, egyelőre a játékosmúltja jóval komolyabb, mint amit a Sturm Graz pályaedzőjeként fel tud mutatni. László Csaba nevét mindig be lehet dobni, vezette a Fradit, legkomolyabb teljesítménye a skót Hearts irányítása volt még 2008 és 2010 között, megbukott Belgiumban a Charleroi-nál, volt ugandai és litván szövetségi kapitány, különösebb eredmény nélkül, vezette az MTK-t, legutóbb a Dunaszerdahelyt. Nem váltaná meg a világot. Szélesi Zoltánnak játékosként van külföldi tapasztalata, az MLSZ utánpótlásedzője, kinevezése leginkább annak volna a jele, hogy nem találtak jobbat. Ideiglenes kapitánynak ugyanakkor felkérhetik a két őszi meccsre. 

Felvetődött a Videotont az Európa-ligába vezető Paulo Sousa neve is, ők izraeli és svájci bajnokságot is nyert edzőként, a Fiorentiát is irányította. Most csapat nélkül van, de kemény ember, állítólag Csányi sem akarja nagyon.  

Itthonról elég komolytalan lenne bárkit megbízni. Ha csak az elmúlt tíz év bajnokcsapatainak edzőit nézzük, ez a lista: 

• 2006/2007: Miroslav Beránek (Debrecen)
• 2007/08: Garami József (MTK)
• 2008/09: Herczeg András (Debrecen)
• 2009/10: Herczeg András (Debrecen)
• 2010/11: Mezey György (Videoton)
• 2011/12: Kondás Elemér (Debrecen)
• 2012/13: Pintér Attila (Győr)
• 2013/14: Kondás Elemér (Debrecen)
• 2014/15: Joan Carillo (Videoton)
• 2015/16: Thomas Doll (Ferencváros)
• 2016/17: Marco Rossi (Honvéd)

Beránek éppen Strock menesztése után lett kazah szövetségi kapitány, még rosszabb mutatókkal, aligha lesz most is az utódja, a magyar focihoz az elmúlt tíz évben az égvilágon semmi köze nem volt. Garami József egyszer volt már szövetségi kapitány, még 1987-ben, már nem is edzősködik. 

Herczeg Andrásnak vannak a legkomolyabb eredményei, a Debrecent a Bajnokok Ligája, majd az Európa-liga csoportkörében is elvitte. Utánpótlásképzéssel foglalkozott mostanában, de a Debrecen vezetőedzőnek kérte fel újra, a kiesés elől menekülő csapatot pedig feltámasztotta. Ugyanakkor nem az a típus, aki nekiállna a magyar futballközeg teljes átalakításának, de legalábbis nem sok reménnyel kecsegtetne ez a próbálkozás. 

Mezey György a legsértődöttebb magyar edző, nem lesz már szövetségi kapitány. Kondás Elemér intellektusa, habitusa miatt is teljesen alkalmatlan a válogatott irányítására, Pintér Attila maga is viccnek nevezte, hogy ő lesz-e Storck utódja. Carillo a Videotonnál lépett előre vezetőedzőnek, jelenleg a Hajduk Splitet irányítja, aligha fogják megkeresni. Thomas Doll éppen a nemzetközi meccseken sült fel az elmúlt években a Fradival. A jelenleg a Dunaszerdahelyt irányító Marco Rossiról voltak olyan hírek, hogy megkeresték, de ezt később tagadta. A magyar bajnokságot ismeri, a Honvédon kívül ugyanakkor más eredményt nem tud felmutatni. 

Papíron ugyan semmi köze hozzá, de talán nem érdektelen Orbán Viktor véleménye arról, hogy magyar vagy külföldi legyen a mindenkori szövetségi kapitány. Erről még 2014 decemberben beszélt, amikor az volt a kérdés, hogy marad-e Dárdai vagy visszahívja-e a Hertha, és akkor ki jöjjön helyette:

Hogy mégsem alakul minden úgy, ahogyan azt Orbán Viktor szeretné, pláne nem úgy, ahogy jósolja, bizonyítja, hogy mégis külföldi lett az edző, Bernd Storck, igaz, Dárdai javaslatára. Andorra után Orbán egyébként furcsállotta, hogy Storck maradt a kapitány.

Orbán korábban már nyíltan is kritizált külföldi edzőt, még annak idején Erwin Koemant, például azért nem látta őt Videoton meccsen. Koeman keményen visszaszólt neki: „Az ellenben bánt, hogy olyanok is megszólaltak ebben az ügyben, akiknek nem kellett volna. Gondolok itt elsősorban Orbán Viktorra. Orbán úr minden bizonnyal kiváló politikus, éppen ezért azzal kellene foglalkoznia, amihez ért.” Amire Orbán válasza az volt, hogy az ő véleménye is benne van a jegyárban, ami egyébként az, hogy „ha valaki a nemzeti színekért dolgozik, a válogatottat vezeti, akkor érkezzen a világ bármely tájáról is, itt kell élnie közöttünk. Lothar Matthäust sem csak azért fogadta el a magyar közvélemény, mert kiváló labdarúgó volt, aranylabdát nyert, hanem elsősorban azért, mert ideköltözött közénk. Azt mondta: csináljuk együtt, lendítsük fel a magyar labdarúgást. Ideköltözött családostól, lakást vásárolt, és nemcsak válogatott, hanem bajnoki mérkőzéseken is lehetett vele találkozni. De össze lehetett vele futni pesti kávéházakban is, és pár szót lehetett vele váltani a futball szerelmeseinek arról, hogy mi az aktuális helyzet.” 

A kormányváltás után Koeman nem maradt, Egervári Sándor lett a szövetségi kapitány.