Az NVB nem engedi, hogy népszavazás legyen arról, hogy csak az lehessen miniszterelnök, akinek ismerjük az egészségi és pszichikai állapotát

Megtagadta a Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő által benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság, részben arra hivatkozva, hogy tiltott tárgykörbe ütköznek, részben pedig azért, mert nem feleltek meg az egyértelműség követelményének. (Egy hete az NVB Vágó Gábornak és a Momentumnak a legfőbb ügyészről szóló népszavazási kérdéseit kaszálta el.)

1. Nem kell tudnunk, hogy egészséges-e a miniszterelnök

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy csak az legyen miniszterelnöknek javasolható, aki az egészségi és pszichikai állapotáról készült, 30 napnál nem régebbi jelentés nyilvánosságra hozatalához hozzájárult.

Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdés egyfajta értelmezése a köztársasági elnök jogkörét korlátozná, de erről nem lehet népszavazást tartani.

Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény szerint a személyes adathoz fűződő jog alapjog, márpedig az egészségügyi állapotra vonatkozó adat érzékeny személyes adat, nyilvánosságra hozatala nem áll arányban az elérni kívánt céllal, ami csak a nyilvánosságra hozatal. Az alapjog ilyen mértékű korlátozása azonban csak az alaptörvény módosításával lenne elérhető, de erről nem lehet népszavazást tartani – mondta.

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Szerinte emellett a kérdés nem egyértelmű, nincs olyan szakmai követelményrendszer, ami meghatározná, milyen tartalommal kellene bírnia a jelentésnek, és hogy honnan számít a 30 nap.

2. Kirekesztő lenne, ha a miniszterelnök rokonai nem indulhatnának közbeszerzésen

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amiben a miniszterelnök hozzátartozójának többségi befolyása van.

Az NVB szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha ma nem lennének összeférhetetlenségi szabályok a közbeszerzési törvényben. A kérdés több alkérdést tartalmaz, amik külön is megválaszolhatók, ezért sem egyértelmű.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Ezeken túl pedig a kérdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, amikor a miniszterelnök hozzátartozóit igazolható indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a közbeszerzés többi szereplőjéhez képest, így a kérdés felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtétel lehetőségét – érvelt az NVB.

3. A NAV csak bűncselekmény gyanúja esetén folytat le vagyonosodási vizsgálatot

A harmadik kérdés azt célozta, hogy az állami adóhatóság ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le vagyonosodási vizsgálatot.

Rogán Antal vagyonosodásával kapcsolatban 2014-ben merültek fel kérdések, de ő azt állított, a NAV mindent rendben talált nála.Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az NVB ezt arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik. Egy érvényes és eredményes népszavazás esetén ugyanis (új követelmény megfogalmazása nélkül) a NAV szabad belátására bízná a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását, ezzel viszont sérülne a jogbiztonság alaptörvényben rögzített elve – közölték.

3. Parlamenti képviselő lehet NAV-vezér

A negyedik kérdés azt tiltotta volna meg, hogy országgyűlési képviselő (minisztérium kivételével) központi államigazgatási szerv vezetője legyen.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 8-án.Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Az NVB ezt sem hitelesítette. Patyi András szerint a kérdésből az vezethető le, hogy országgyűlési képviselő csak miniszter lehetne, miniszterelnök vagy a NAV vezetője nem, miközben a miniszterelnök képviselőségének kizárása a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak alkotmányjogi értelemben vett merevebb elválasztását eredményezné. Mint mondta, a Kúria a miniszterelnök újraválaszthatóságával kapcsolatban már kifejtette, hogy ilyen jellegű korlátozásnak az alaptörvényben van a helye, vagyis a kérdés alaptörvény-módosításra irányul.

4. Nem lehet roma területi autonómia

Az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdése úgy szólt, hogy:

„Akarja-e ön az Észak-magyarországi Roma Tartomány elnevezésű területi autonómia létrejöttét Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben?”

Az NVB ennek a hitelesítését is megtagadta, mondván, a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, az autonóm terület ugyanis a magyar közigazgatásban nem ismert kategória, kialakításához az alaptörvény módosítására lenne szükség. Emellett nem határozza meg a területi autonómia konkrét jogkörét, és a működéséhez szükség lenne a költségvetési törvény módosítására is, ami szintén tiltott tárgykör. Mindezeken túl – bár Európa-szerte vannak példák a területi autonómiára – nincs egységes, normatív fogalma, így nem egyértelmű.

Az NVB a határozatokat egyhangúlag hozta meg. A döntések ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához. (MTI)