Oroszország megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szíriai vegyifegyver-támadások ügyében nyomozó misszió mandátumának meghosszabbítását.

Az ENSZ és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőiből álló nyomozócsoport (JIM) létrehozásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntött egyhangúlag 2015-ben, a mandátumát 2016-ban egy újabb évre meghosszabbították. A csoport, aminek november 17-én jár le a megbízatása, a tervek szerint csütörtökön ismerteti a legfrissebb jelentését az észak-szíriai Hán Sejkúnban elkövetett, több mint 80 halálos áldozatot követelő szaringáztámadásról.

A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 11 támogatta a mandátum meghosszabbítását, Oroszország és Bolívia vétót emelt ellene, Kína és Kazahsztán pedig tartózkodott a szavazástól.

A szavazás előtt Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a szavazás elhalasztását kérte, mondván: a KIM mandátumát a misszió jelentésének közzététele után kell megvitatni. Oroszország javaslatát a testület 8 nem és 4 igen szavazat mellett, 4 tartózkodással elutasította.

Ez volt a 9. alkalom, hogy Oroszország a Biztonsági Tanácsban élt vétójogával szíriai szövetségese védelmében. Moszkva többször is bírálta a JIM vizsgálati módszereit, mert szerinte lehetetlen a pártatlan vizsgálat.

Az indítvány megvétózása után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azzal vádolta Moszkvát, hogy „megint az ilyen fegyvereket bevető diktátorok és terroristák oldalára állt”.

„Oroszország ismét tanújelét adta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a barbár Aszad-rezsim ne fizesse meg a következményeit annak, hogy folyamatosan vegyszereket vet be fegyverként” – mondta a nagykövet.

Vaszilij Nebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és a szövetségeseit, hogy azért kérték a szavazást, hogy „ujjal mutogathassanak Oroszországra és megsértsék a becsületét”. Szerinte „nevetségesek” voltak a Hán Sejkún-i támadást vizsgáló bizottság módszerei, és a „bizonyítékok hiánya”. (MTI)