Szokás szerint mindenki kiröhögte Donald Trump amerikai elnököt, amikor egy szeptemberi beszédében, a leendő Falat szóba hozva megpendítette, hogy ő igazából átlátszó falat szeretne, mert milyen dolog az, ha nem látni, ki van a túloldalon. Ahogyan az lenni szokott, kiderült, hogy a mindig hülyeséget beszélő Trump pont a legnagyobb ökörségnek hangzó témában mondott igazat.
A Fal felépítéséért 6 cég versenyez, akik most - a tényleges határsávban, San Diego közelében - a valóságban is felépítettek különböző 8 mintadarabot, hogy a döntéshozók valós méretben hasonlíthassák össze a 8 falváltozatot. És ezek közül kettő valóban átlátszó, de nem mert üvegből vagy plexiből lennének, hanem mert néhány méter magasságig nem tömörek, hanem rácsszerkezetűek.
Mivel a Fal, ha teljes egészében felépül, a több, mint 3 ezer kilométeres hosszával az egész Föld egyik legnagyobb épített szerkezete lesz, a dolog morális-politikai vetületén felül az sem mindegy, hogy hogyan fog kinézni.
Éppen ezért most esztétikai szempontból vegyük sorra a versenyzőket!
Mi lenne, ha Texas és Kalifornia déli részét egy budai felsőkategóriás lakóparki lakás hálószobájaként fognánk fel? - tette fel a szónoki kérdést az alkotó és azonnal cselekedett is. Feltétlen előnye, hogy surló fényben nem nyomasztóan homogén a látvány, hátránya, hogy ki az isten akarna többmillió ing és gatya közül választani?
Akinek van általános iskolás gyereke, az ennek az „átlátszó” változatnak a láttán úgy rándul össze, mint egyszeri magyar politikus a grazi elektrosokk-szobában. Ez bizony AZ, rémálmaink szereplője, a dolgozatírási nap előestéjén tíz óra felé előkerülő és gyermekünk hat méter hosszú hajzatát éjfélig szorgosan túró tetűfésű. Bár ez legalább igazságos kerítés lenne: ami Mexikó felől nézve durva alázás, az az amerikai térfélről nézve rémálomszerű nyomasztó emléksorozat. Ennek a győzelmét maximum a csörgőkígyók várhatják.
Ha valamit eltúloznak, az néha sokkal inkább elfogadható válik. Bár a kettes számú átlátható falváltozat lényegében majdnem pont olyan, mint az egyes számú, az a néhány apró különbség igenis sokat számít: a vastagabb rácsok, a kisebb tömör rész és a felső, legömbölyített perem miatt ez inkább pumaketrecszerű hatást kelt, ami legalább zoológiailag adekvát koncepció az ismert macskaféle elterjedési területének kellős közepén. És a megalázott mexikóiaknak is eggyel jobb érzés lehet tetű helyett pumának lenni.
Én aztán tényleg szeretem a látszóbetont, de többezer kilométernyi parkolóházfal azért brutális túlzásnak tűnik, jóllehet nehéz lenne ennél amerikaiabb szimbólumot találni. Ennek a technológiának előnye lehetne, hogy nincs két teljesen egyforma falelem, de ez a finom játék már 100 méteres távolságból se nagyon látszik.
Ez a verzió olyan, mintha egy hatalmas ipari épület vagy raktár mögött járnánk valami indusztriális külvárosban, csak éppen többezer kilométer széles az a raktár. Rendőri szempontból előnye lenne, hogy a látvány miatt emögött adna randevút a környező államok összes drogdílere.
Ebből egy darab - ha az ember triptichonként értelmezi - direkte jól néz ki a maga absztrakt minimalista módján, kisebb verzióban simán kiakasztanám otthon, de nagy kérdés, hogy milyen hatású, ha többszázezer ilyet állítanak ki egymás mellett. De legalább kialakulna a világ legnagyobb képtára.
A határőrök és texasi rangerek mind azonnal rászoknának a pasziánszozásra, olyan fojtogató olcsóirodaház-hangulatot áraszt ez a versenyző. Arról, hogy tényleg irodaházban járunk, az egyedül ezen a modellen felbukkanó szögesdrót árulkodik a legnyilvánvalóbban.
Ez a beton-fém öszvér a lehetőségekhez képest jól néz ki, de rémes belegondolni, hogy nappal, amikor sötét flmfelület nyilvánvalóan felforrósodna, milyen ropogósra tudná sütni az átmászást megkísérlőket. Alkonyattájban ugyanakkor lehet, hogy legalább alacsonyabbnak néz ki az egész, ha erősen hunyorít az ember.
Ezek után melyik tetszik a legjobban?
Ja, egy-egy ilyen kerítéselem ára 320 és 486 ezer dollár, vagyis 84 és 128 millió forint közé esik felállítással együtt, úgyhogy manapság jó lehet amerikai falépítőnek lenni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.