A fizikusok mindent összevetve arra jutottak, hogy az univerzumnak nem kéne léteznie

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

A modern fizika tán legnagyobb rejtélye, hogy egyáltalán miért is létezhet a világegyetem, miért nem pusztította el azonnal az antianyag az anyagot az ősrobbanás után. A világmindenség létezését magyarázná, ha az anyag és az antianyag között az elektromos töltésükön túl legalább valami apró eltérés volna. Ha van is ilyen eltérés, egyelőre nem találják nyomát, legalábbis most azt sikerült kizárni, hogy a mágnesességükben nincs ilyen különbség.

A CERN fizikusai minden eddiginél pontosabban megmérték az antiproton mágneses momentumát, ami pontosan ugyanannyi, mint a protoné – csak ellentétes előjelű.

„Minden eddigi megfigyelésünk szerint az anyag és az antianyag teljesen szimmetrikus. Ez alapján a világmindenségnek valójában nem szabadna léteznie” – vonta le a logikus következtetést a CERN fizikusa, Christian Smorra, akinek ezek alapján léteznie se kéne. Aki aztán abból, hogy mindezt mégiscsak elmondhatta, levonta a még logikusabb következtetést, hogy „valamilyen asszimetriának léteznie kell, csak egyszerűen nem tudunk rájönni, hogy hol van az eltérés”.

A probléma abból adódik, hogy a standard model alapján az ősrobbanáskor ugyanannyi anyag és antianyag keletkezett. Márpedig ez esetben a létező leghatékonyabb reakció során mindennek azonnal meg is kellett volna semmisülnie. Hogy ez nem történt meg, azt csak az anyag és az antianyag közti eltérés magyarázhatná meg, de eddig semmi ilyet nem találtak. Nem volt eltérés a tömegben, az elektromos töltésben (leszámítva az előjelét), se semmi másban. Az utolsó remény a mágneses momentum volt, mert ezt ezidáig nem tudták elég pontosan mérni. A mostani méréseket megalapozó munka tíz éve indult, és először a normális anyag mágneses momentumának közvetlen mérésére kellett módszert kidolgozni. Ez 2014-re sikerült, és önmagában is áttörésnek számított. Ezt sikerült mostanra megismételniük az antianyaggal is, ami megint csak önmagában is hatalmas áttörés, még ha végül az eredmény kiábrándító is lett. De a tudósok ettől még nem csalódottak. Stefan Ulmer, a kutatás egyik vezetője szerint így is „sikerrel hajtottuk végre az egyik legbonyolultam mérést”. (Via Cosmos Magazine, Nature)

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.