Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza és vezető munkatársai bemutatták az MNB Versenyképességi jelentését, amit a jegybank rendszeresen, évente publikál a jövőben.

Palotai Dániel szerint már több intézkedés történt eddig a versenyképesség növelése érdekében, de szükség van

• a vállalkozásoknál a munkára rakódó terhek további mérséklésére,
  
• az állami bürokrácia csökkentésére,
  
• a bankrendszer hatékonyságának javítására,
  
• a bankok működési költségeinek visszafogására
  
• és a digitalizáció ösztönzésére.
  

Palotai Dániel elmondta, hogy az MNB szakemberei a Versenyképességi jelentésben összesen 106 gazdasági jelzőszámot, szakszóval indikátort alkalmaztak, ezek 90 százaléka objektív mutató, míg a Világgazdasági Fórum (WEF) saját jelentésében az ilyen mutatószámok aránya 26 százalékot ér el.

Azt mondta, Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kellene versenyeznie a többi országgal, a béreket tovább lehetne növelni, de a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítását is el kell érni. A részmunkaidőben foglalkoztatottak számát növelni kellene, ezzel is csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt, emellett a közszférában is van munkaerő-tartalék, az online ügyintézésnek nagyobb teret lehetne adni, mert az a bürokrácia csökkentését, az adminisztrációs folyamatok felgyorsítását is magával hozná.

Beszélt arról is, hogy a digitalizáció terén Magyarország elmaradt az EU átlagától, ezen a jövőben mindenképpen javítani kell.

A demográfiai helyzetet tekintve a termékenységi ráta növelése elengedhetetlen a hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez, a cél a 2,1 százalékos ráta lenne – mondta.

A versenyképesség növelése érdekében az oktatás területén elsősorban az alapfokú és a felsőfokú szinteken kellene javítani. Egyes felmérések alapján a magyar diákok, egyetemi hallgatók ugyan jól megtanulják a tananyagot, de nem tudják a megtanult ismereteket megfelelően alkalmazni. Azt is elmondta, hogy a PISA-tesztek alapján jelentős lemaradásban van a hazai oktatás, ami elsősorban a digitális hiányosságoknak, elmaradásnak tudható be. A piaci igények alapján a reál tantárgyak körét érdemes lenne bővíteni, amihez nélkülözhetetlen a középszintű és a felsőoktatás jelentős fejlesztése.

A versenyképességet növelné az is, hogy ha a magyar lakosság idegennyelv ismerete javulna, mert a beszélt idegen nyelvek területén jelentősen elmaradunk az EU-tól: a felnőtt lakosság csak 37 százaléka, a fiataloknak 58 százaléka mondta magáról, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél.

Palotai Dániel szerint a prevenció erősítésével lehet javítani a lakosság életminőségét, de az egészségesen eltöltött évek számában már megfigyelhető a felzárkózás. A gyógyszerre költött összegek helyett a megelőzésre szánt nagyobb pénzek nemcsak megtakarítást, hanem az életminőség javulását is hoznák.

Az MNB ügyvezető igazgatója a hazai bankrendszerről azt mondta: a banki hitelhez való hozzáférésen is javítani kellene, ezzel tovább lehetne növelni a gazdaság teljesítményét. A vállalkozások szerint bonyolult a hiteligénylés és a bankok hiteltermékei is túl drágák, de a nemteljesítő hitelek aránya javult, már 7 százalék közelébe csökkent – mondta. (MTI)